„Drámai mértékben” pesszimistább lett minden egyes ágazatban a magyar gazdaság helyzetének megítélése, miközben a cégek a saját helyzetükön még nem érzékelik, hogy itt volna a baj – áll a GKI Gazdaságkutató most kiadott elemzésében. A GKI negyedévente adja ki az előrejelzését a magyar gazdaság jövőképéről, és nem meglepetés, hogy most jókorát rontottak a tavaly decemberben kiadott prognózishoz képest.

• Három hónapja még 4,5–5 százalék közötti GDP-növekedést vártak 2022-re, most már csak 2,5–3 százalékosat (az MNB múlt héten 4–5 százalékosról 2,5–4,5 százalékosra rontotta a saját előrejelzését),
• az inflációs várakozást majdnem megduplázták, 5-ről 9 százalékosra emelték,
• és azt is hozzátették mindehhez: igen nagy a bizonytalanság a növekedési előrejelzésben.

A GKI szerint az előttünk álló idők egyik fő kérdése az lesz, hogy a jogállamisági eljárással mit kezd az EU az orosz-ukrán háború kitörése után. Reális a veszély, hogy az egyértelműen oroszellenes, Magyarországnál nagyobb, erősebb és befolyásosabb Lengyelországgal gyors kompromisszum születik, így Magyarország magára marad. De a legvalószínűbb az, hogy a jogállamisági eljárás függőben marad Magyarország és Lengyelország esetében is, a kormány tesz némi engedményt, és a helyreállítási alap pénzei megérkezhetnek ide is.

Ez azért is fontos lenne az elemzés szerint, mert most még ugyan tart az erőltetett növekedés, de az egyensúlyi problémák miatt kifulladóban van, a gazdaságpolitika

igencsak eszköztelen az újabb válsággal szemben”.

Az államháztartási hiány hatalmas, az infláció korlátozására tett kísérletek sikertelenek és még ellátási zavarokat is okoznak, a rezsicsökkentés pedig tarthatatlanná válik, ahogy az energiaárak elszállnak. Hogy mindezeket a problémákat kezeljék, szükség van az EU-pénzre, de arra is, hogy már év közben „markáns szigorítás” jöjjön a költségvetési és a monetáris politikában is – áll az elemzésben.

A GKI mostani előrejelzése nem számol az orosz–ukrán háború eszkalációjával, de a háború, az orosz gazdasággal szembeni szankciók az ellátási láncokat úgy károsíthatják és a keresletet annyival csökkenthetik, hogy az az egész EU gazdasági növekedését visszavetheti 1,5–2 százalékponttal.

A lakossági jövedelem a kormány választási osztogatása miatt „nagyon jelentősen emelkedik”, de az infláció ebből sokat elvisz. A reálkeresetek így is 4,5, a reálnyugdíjak 5 százalékkal nőhetnek.

Az pedig, hogy a tervezettnél nagyobb lesz az infláció és kisebb a GDP-növekedés, azt jelenti, hogy az ősszel nyugdíjkorrekció jön (azaz az 5 százalékos januári emelés és a valódi infláció közötti szakadékot eltüntetik), ellenben ha bejön a GKI előrejelzése, akkor idén nyugdíjprémium nem érkezik, mert az csak 3,5 százalék feletti GDP-növekedés esetén jár.