Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A forint árfolyama 379-en kezdte a csütörtököt, de ezt a szintet nem tartotta sokáig, pillanatok alatt 382 közelébe gyengült, majd az árfolyam 381,8 körül stabilizálódott.
A Magyar Nemzeti Bank reggel 6,15 százalékos kamattal hirdette meg az egyhetes betéti tendert, ugyanazon a szinten, mint a megelőző héten. Mivel jelenleg az egyhetes betét kamata magasabb az alapkamatnál, ez az irányadó ráta.
A forint a megelőző napokban hasonló mintázatot követett, egy jelentősebb gyengülés után tartotta az elért szintet. Az euróval szembeni árfolyam április 4-én 370 alatt volt, onnan 376-ra ugrott föl, a következő szint pedig 379 környékén volt.
Április 5-én, az országgyűlési választás másnapján Ursula von der Leyen bejelentette: az általa vezetett Európai Bizottság eljárást indít Magyarország ellen a jogállamisági mechanizmus keretében. Ennek lényege az, hogy az uniós pénzek kifizetését az EU a jogállamisági kritériumok teljesüléséhez köti, Magyarország esetében a korrupció jelent olyan súlyos problémát, amelyet kockázatként ítél meg a brüsszeli testület.
Orbán Viktor jelenlegi és leendő miniszterelnök április 6-án a nemzetközi sajtótájékoztatón arról beszélt, a kormány szeretné fenntartani az árstop-intézkedéseket, vagyis az üzemanyagok és egyes élelmiszertermékek árának hatósági maximalizálását. Azt sem zárta ki, hogy a kamatmoratóriumot is meghosszabbítják. Továbbá azt mondta, szeretné fenntartani a “rezsicsökkentést”, vagyis a lakossági hatósági energiaárak jelenlegi szintjét, amely jóval alacsonyabb a piaci áraknál (így tetemes veszteség keletkezik az állam számára). A miniszterelnök azt sem zárta ki, hogy az új kormány nekilát a Fidesz egyik régi célja megvalósításának: a magyar többségi tulajdon kialakításának az élelmiszer-kiskereskedelemben
A budapesti tőzsde esett Orbán nyilatkozata után.
