Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
A világgazdaság számára legfontosabb három régióban egyaránt rosszul alakulnak a dolgok: az USA-ban az infláció, Kínában a koronavírus, az Európai Unióban pedig az Ukrajnában zajló háború miatt – írja Kenneth Rogoff, a Harvard professzora a Project Syndicate oldalon megjelent írásában.
Az egyes régiókban már észrevették a bajokat, de azzal nemigen foglalkozik senki, hogy a problémák kumulálódhatnak, mert a globális szállítórendszerek átmeneti leállása felerősítheti a negatív hatásokat. A Covid miatti lezárások Kínában (Sanghaj után várhatóan Pekingben is) meggyengítik a szállítási láncokat. Ennek következtében felerősödhetnek az inflációs tendenciák az Egyesült Államokban, és csökkenhet a kereslet az Európai Unióban. Normális körülmények között arra lehetne számítani, hogy hosszabb távon visszatérnek az alacsonyabb árak. Csakhogy ez most nem így van: az ukrajnai háború minden valószínűség szerint elhúzódik, és ezért nem enyhül sem az energia-, sem pedig az élelmezési válság. Az árak tartósan magasak maradnak.
A recesszió az egész világot megrázhatja
Ha az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve Board tovább emeli a kamatokat, és ez váltja ki elsősorban a visszaesést, akkor ez az egész világ pénzügyi rendszerének stabilitását felboríthatja. Ha az Európai Unióban az ukrajnai háború elhúzódása lesz a visszaesés legfőbb oka, akkor az meggyengítheti az üzleti bizalmat az egész globális gazdaságban és a pénzügyi rendszerben.
Mekkora a valószínűsége a negatív forgatókönyv megvalósulásának?
Kínában csökken a gazdasági növekedés üteme, és már eddig is jórészt a szerencsének és a folyamatok profi menedzselésének volt köszönhető, hogy a világ második legnagyobb gazdasága elkerülte a recessziót. A kulcs a Covid-járvány kezelése. A zéró tolerancia politikája nagy árat követel, amint ez Sanghajban is megmutatkozott. A kínaiak most hatalmas járványközpontokat hoznak létre a fertőzöttek számára. Minden valószínűség szerint arra készülnek, hogy új járványok jöhetnek. De ha a pekingi vezetés alulmarad a koronavírussal folytatott harcban, akkor kiderülhet, hogy hiába a sok erőfeszítés és a nagy áldozatokat követelő lezárások. A világ országainak többsége már régen lemondott a zéró tolerancia elvről a járvány kapcsán.
Az USA-ban rakétasebességgel növekszik a recesszió kockázata. Mindinkább illúziónak látszik az a feltevés, hogy az infláció leáll, és a Federal Reserve Board nem kényszerül a kamatláb jelentős emelésére. Ráadásul választási év van, ezért a kormányzat érdekelt jelentős összegű támogatási programok végrehajtásában.
Az amerikai és a kínai gazdaság visszaesése már önmagában is nagy csapás lenne az Európai Uniónak, de itt az ukrajnai háború, amelynek senki sem látja a végét. Ha Vlagyimir Putyin orosz elnök nukleáris vagy vegyi fegyvereket vet be Ukrajnában, akkor az Európai Uniónak meg kellene szakítani a kapcsolatait Moszkvával. Ennek beláthatatlan gazdasági következményei lennének. A német kormány 240 milliárd euróra taksálta a szakítás árát. Ráadásul bekövetkezhet az, hogy Kínával is megromlanak a kapcsolatok, mert Peking az oroszokat támogatja. Gazdasági háborúskodás Kínával, az elkerülhetetlen szankciókkal végképp nehéz helyzetbe hozná az Európai Uniót. Mindehhez járul az, hogy az EU tagállamai a korábbinál jóval nagyobb katonai kiadásokra kényszerülnek – méghozzá tartósan.
Szerencsével még elkerülhető egy globális recesszió, de elég, ha az egyik nagy régióban visszaesés mutatkozik, annak azonnal negatív hatása lehet a másik kettőre is. A rekord magas infláció sehol sem könnyíti meg a helyzetet. Ráadásul nem vagyok biztos benne, hogy a politikai döntéshozók mindenütt a helyzet magaslatán állnának – írja a Project Syndicate-n Kenneth Rogoff, a Harvard Egyetem professzora.
