Továbbra is magas ütemű gazdasági növekedéssel, valamint az államadósság és a költségvetési hiány folyamatos csökkentésével számol a kormány a következő négy évben – áll a Pénzügyminisztérium által az Európai Bizottságnak megküldött Konvergencia Programban. A tárca 4,3%-os gazdasági növekedést, a bruttó hazai termék 4,9%-ára csökkenő költségvetési hiányt és 76,1%-ára javuló államadósságot jelez az idei évre.

A Varga Mihály vezette tárca közleményében megjegyzi: tavaly a szintén 4,3 százalékosra várt növekedési előrejelzéshez képest jóval gyorsabb mértékben, 7,1 százalékkal tudott nőni a gazdaság, ami a hetedik legmagasabb szint volt az EU-ban. Amíg tavaly a Covid-járvány okozta gazdasági sokk utáni helyreállításról szólt, idén már a „versenyképesség javítását, a kiegyensúlyozott és fenntartható gazdasági növekedést, valamint az átlagos európai fejlettséghez történő további felzárkózást célozza” a középtávú program, amelyben az EU-nak ad számot terveiről a kormány.

Bár azt a PM is megjegyzi, hogy az orosz-ukrán háború elhúzódása „több oldalról is kedvezőtlenül hat a gazdaságra, ami növeli az előrejelzések bizonytalanságát”, mindenesetre a prognózis készítésekor azzal számoltak, hogy idén véget érhet a fegyveres konfliktus. Ennek alapján úgy vélik, a következő négy évben végig négy százalék fölötti növekedési ráta várható. (A konfliktus gyors rendezése esetén ennél fél százalékponttal magasabb, az elhúzódó háborúnál viszont egy százalékponttal kisebb lehet a bővülés a program szerint.) Érdemes azt is megjegyezni, hogy korábban még 5,2 százalékos GDP-növekedést várt a kormány, a háború miatt ezt módosítani kényszerültek.

Ennél is ambiciózusabbnak tűnik, hogy a hiányt 2026-ra a GDP 1 százalékára kívánják leszorítani, míg az államadósság a kormány szerint 63,1 százalékra csökkenhet. A két mutató 2021-ben még 6,8 százalékos, illetve 76,8 százalékos volt – ez ugyan valamivel kevesebb a 2020-as adatnál, de érdemes hozzátenni, hogy az EU „békeidőben” 3 százalékos deficitet és 60 százalékos adósságot tolerál, illetve a kis arányú csökkenés hátterében a nagy arányú növekedés állt, vagyis nominálisan rekordszintre nőtt a két mutató. A 3 százalékos deficitnél alacsonyabb szintet a kormány reményei szerint 2024-ben produkálhat a magyar gazdaság.

A kormány is tisztában van azzal, hogy idén igen magas lehet az infláció, de kicsit optimistább a már éves szinten 9 százalék fölötti pénzromlást jósló MNB-hez képest, és jóval derűlátóbb a 10 százaléknál is magasabb inflációt prognosztizáló IMF-nél: a konvergenciaprogram szerint átlagosan 8,9 százalékos lehet ez a mutató, amely 2023-ban 5,2 százalékra csökkenhet. (Az MNB most úgy látja, a 3 százalékos szint 2024-ben érhető el – ennél többet a tárca sem mer jósolni.) A PM szerint az árstopok – beleértve a rezsidíjak befagyasztását – 5 százalékponttal mérséklik az inflációt.