Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Leállította az oroszországi olajvásárlását Japán legnagyobb olajvállalata, az Eneos Holdings az orosz–ukrán háború miatt. Erről a cég elnöke beszélt pénteken. „Még azelőtt, hogy a kormány bejelentette volna az orosz olaj behozatalának tilalmát, a hírnevünket fenyegető kockázatok miatt felhagytunk a vásárlással” – idézték Takesi Szajtót a híradások.
Az elnök szerint az Eneos olajimportjának kevesebb mint 5 százalékát tette ki az orosz olaj, amiből az utolsó szállítmány még áprilisban érkezett. A hiányzó mennyiséget elsősorban közel-keleti forrásokból pótolják majd.
Az Eneoson kívül egy másik nagy japán olajvállalat, az Idemicu Koszan is közölte, hogy le fogják állítani, a náluk 4 százalékos arányt képviselő orosz olaj importját – adta hírül a japán közmédia híroldala, az Nhk.org.
A japán miniszterelnök május 9-én, a G7-csúcsot követően jelentette be, hogy Tokió megtartja részesedését a Szahalin-1 és Szahalin-2 projektekben, de fokozatosan megszünteti az olajimportot e projektek keretében.
A G7-országok (Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Kanada, Franciaország, Japán és az Egyesült Államok) ígéretet tettek arra, hogy fokozatosan csökkentik az orosz energiahordozóktól való függőségüket, többek között az olajimport fokozatos megszüntetésével vagy betiltásával.
