"Davos ezúttal más lesz, de nem azért, mert nincsen hó, hanem azért, mert nincs globális konszenzus a nagy problémák megoldására" – hangsúlyozta a konferencia elnöke. Borge Brende arra hívta fel a figyelmet, hogy "a kihívás globális, ezért a megoldásnak is globálisnak kellene lennie. Csak épp nem látszanak ez a globális megoldások. Ezeket kell elősegítenie a davosi világgazdasági fórumnak."

A világ épphogy kezdett magához térni a Covid világjárvány után, küszködik a klímaválsággal, és akkor jött Putyin háborúja Ukrajnában, amely fenekestül felforgatott csaknem mindent. Mindenesetre Oroszország hiánya és Ukrajna hangsúlyos jelenléte a mostani davosi konferencia egyik legfőbb jellegzetessége.

Hol vannak a G20-vezetők?

Tapintatlanul ez iránt érdeklődött a brüsszeli Politico, de egyelőre nem kapott választ. Nem véletlenül: idén várhatóan csak Olaf Scholz német kancellár lesz jelen Davosban, míg korábban a G20-államok vezetői többségükben szükségét érezték a megjelenésnek. Most azonban Joe Biden elnök fontosabbnak tartja, hogy Kína-ellenes szövetséget hozzon létre Ázsia keleti felén. Hszi Csin-ping kínai elnök pedig a Covid-utóhatással küzd: a kínai gazdaságot nagyon lelassította Sanghaj és más kínai városok lezárása.

Davosban is nagyon odafigyelnek még a koronavírusra, minden résztvevőnek oltási igazolásokat kell felmutatnia. Ezenkívül szükség van egy negatív PCR-tesztre is ahhoz, hogy valaki részt vehessen a világgazdasági konferencián.

A második világháború óta ez a világgazdaság legnagyobb tesztje – ezt hangsúlyozta Krisztalina Georgieva, az IMF főnökasszonya. "A sok probléma egymást erősítő válsággá válhat." Arra gondolt, hogy az ukrajnai háború rátett egy lapáttal azokra a problémákra, amelyek a Covid-világjárvány idején alakultak ki. Így jött létre az energiaválság, az élelmiszerkrízis és azután az infláció. A kamatemelések nehéz helyzetbe hozhatják az eladósodott háztartásokat, cégeket és országokat.

A Nemzetközi Energia Ügynökség vezetője arra hívta fel a figyelmet Davosban, hogy "hogy Oroszország ukrajnai inváziója sokak számára kifogást jelenthet, hogy beruházzanak a fosszilis energiahordozókba. Fatih Birol, az IEA főnöke szerint " ha ez megvalósul, akkor búcsút mondhatunk a klímaváltozási célok elérésének".