Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Az áprilisi 7,4 százalékról 7,9 százalékra emelkedett, és így csaknem ötven éve a legmagasabb szintet érte el az infláció Németországban májusban a szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) előzetes adatokra épülő hétfői jelentése szerint.
A hivatal rámutatott, hogy Oroszország Ukrajna ellen indított háborújának kezdete óta különösen az energiaárak emelkedtek jelentősen. Májusban 38,3 százalékkal kellett többet fizetni az energiáért, mint egy évvel korábban, és ez a drágulás nagymértékben hozzájárult az infláció emelkedéséhez.
Legutóbb 1973-1974 telén volt olyan magas az infláció, mint az idén májusban. Abban az időszakban is az éppen az energiapiaci fejlemények, az első olajválság következtében meredeken emelkedő kőolajár befolyásolta leginkább a fogyasztói árak alakulását – emelte ki a Destatis.
Az energia mellett az élelmiszerek ára is átlagon felüli mértékben, 11,1 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. A koronavírus-világjárvány és a háború miatt a termelésben és szállításban keletkezett nehézségek következtében folytatódott a drágulás egy sor olyan területen is, amelyeken nem az energiaszektorban zajló folyamatok számítanak leginkább.
A Handelsblatt című üzleti lap szerint az elemzői konszenzus alapján májusra alacsonyabb, 7,6 százalékos inflációra lehetett számítani. A tényadat azonban az utóbbi hónapokban is rendre meghaladta az elemzői várakozásokat.
A fogyasztói árak az idén eddig folyamatosan és jelentősen nőttek Németországban. Januárban 4,9 százalék, februárban 5,1 százalék, márciusban 7,3 százalék, áprilisban 7,4 százalék volt az infláció.
Az pénzromlás sok ember vásárlóerejét csökkenti – tette hozzá a Handelsblatt, idézve a Destatis egy másik, ugyancsak hétfőn kiadott jelentését, miszerint a reálbérek 1,8 százalékkal csökkentek az első negyedévben. A hivatal adatai szerint a bérek nominálisan ugyan 4 százalékkal emelkedtek a január-márciusi időszakban, az infláció viszont 5,8 százalék volt, vagyis az infláció felemésztette a bérnövekedést.
