Szaúd-Arábia az ázsiai országokba irányuló júliusi szállítások esetében 2 dollár 10 centtel 6,5 dollárra emelte az úgynevezett arab könnyűolaj árát.

Ez jelzi, mennyire szűkös a kínálat a világpiacon annak ellenére, hogy az olajkitermelő országok szervezete, az OPEC+ tagállamai megállapodtak arról, hogy napi 650 ezer hordóval fokozzák a kitermelést júliusban és augusztusban – írja a Reuters. Irak pénteken bejelentette, hogy napi 4,58 millió hordóra kívánja növelni az olajkitermelését.

Bár az elemzők üdvözölték az OPEC+ döntését, figyelmeztettek, hogy ez nem fedezi a megnövekedett keresletet, ami az Oroszország ellen bevezetett EU-s olajembargó miatt jelentkezik a piacon.

A Citibank és a Barclay’s pénzintézet növelte előrejelzését a 2022-es és 2023-as olajárfolyamra vonatkozóan, főként az orosz olajembargó és az iráni olaj egyre elhúzódó piacra kerülése miatt.

Óriási osztalékot fizetett az orosz olajóriás

A Rosznyeft, melynek fő részvényese az állam, rendkívüli mértékben profitál az energiaválságból, mely az ukrajnai háború előtt kezdődött, de azóta további jelentős áremelkedést produkált a világ olaj piacán.

A Bers nyersolaj hordónkénti árfolyama a szaúdi áremelés hatására 68 centtel (0,6 százalékkal) 120,4 dollárra emelkedett. A WTI nyersolaj árfolyama 61 centtel 119,4 dollárra nőtt.

Eközben a Reuters vasárnap arról írt, hogy az amerikai kormány jóváhagyta, hogy két európai olajkereskedő vállalat, a spanyol Repsol és az olasz Eni venezuelai olajat importálhasson az Európai Unióba. A hírügynökség névtelen forrásokra hivatkozva azt állítja, a szóban forgó mennyiség csekély, és hatása szerény lesz az olaj világpiaci árára.

Az amerikai kormányzat kettős hatást remél a szállítások jóváhagyásával: egyrészt enyhíteni kívánja Európa kitettségét az orosz olajjal szemben, másrészt csökkentené a Kínába irányuló venezuelai olajszállítás volumenét.