Inkább egy nagyobb játszma része, hogy a kormány megint úgy döntött, nem kell a globális minimumadó
A szokásos propagandapaneleken túl a kormánynak vannak érvei, miért vétózták meg a globális minimumadó bevezetésének megágyazó uniós direktívát. Az érvek nem is légből kapottak, ezzel együtt biztos, hogy a kormánynak hátsó szándékai vannak a vétózással: Orbánék az uniós helyreállítási alap pénzeihez való hozzáférést akarhatják kizsarolni.
Meglepetésre a magyar kormány pálfordulást hajtott végre a globális minimumadó ügyében, Varga Mihály pénzügyminiszter megvétózta az arról szóló uniós direktívát az uniós pénzügyminiszterek tanácskozásán (Ecofin). Az ügybe azóta a kormányzati kommunikáció és a kormánymédia (beleértve a közmédiát) is beleállt, sorra közölve a kormánytagok (elsősorban Szijjártó Péter külügyminiszter és Kovács Zoltán szóvivő), illetve Fidesz-közeli megmondóemberek (pl. ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász) nyilatkozatait.
Ezek alapján a kormány nagyjából az alábbiakkal indokolja a közvélemény felé a pálfordulását:
- Meg kell védeni a magyar munkahelyeket (vállalkozásokat, nemzetgazdaságot) az adóemeléstől, különösen a háborús infláció és gazdasági válság idején,
- Amit a brüsszeli önkény kényszerítene Magyarországra sárba tiporva az ország szuverenitását.
Ezek egyébként nagyjából ugyanazok az érvek, amiket a kormány az előtt alkalmazott, hogy beadta a derekát, és támogatását adta a minimumadóhoz. Magyarországon ugyanis 9 százalék a társasági adó (vállalati nyereségadó) kulcsa, miközben a minimumadó 15 százalék lenne. A kormány a brüsszelezésnél azért szofisztikáltabb érveket is felvonultatott, ahogy az országgyűlés által az uniós direktíva elutasításáról szóló határozatban is komolyabb érvek szerepelnek. Ezek összefoglalva:
- A részletszabályok kidolgozatlanok, az adómechanizmus így nem áll készen a bevezetésre.
- Vannak tisztázatlan részletkérdések, azok tisztázása előtt nem lehet eldönteni, támogatható-e a javaslat.
- Kevés lenne a felkészülési idő a 2023-as bevezetésre.
- A túl korai bevezetéssel az Európai Unió versenyhátrányba kerülne a világgazdaságban.
- Ezekhez a kormány még hozzá szokta tenni, hogy a háborús inflációs környezet, gazdasági válság nem jó időszak a vállalkozások adóterheinek növelésére.
Lehetne kisebb kulccsal adóztatni, csak értelme nem lenne
Arról egyébként szó sincs, hogy a minimumadó bevezetése azonnal általános adóemelési kötelezettséget jelentenek Magyarországnak 9-ről 15 százalékra. A szabályozás alapvetően csak a 750 millió euró éves árbevételnél nagyobbat elérő vállalat(csoport)okra vonatkozik, vagyis a kis- és közepes vállalkozásokra definíció szerint nem.
Továbbá bármely, a szabályozásba belépő ország nyugodtan fenntarthat 15 százalékosnál alacsonyabb nyereségadót – ám ha egy multinacionális vállalat leánya az adott országban 15 százaléknál alacsonyabb kulccsal adózik, akkor az anyavállalat országa jogot kap rá, hogy a hiányzó adót ő maga szedje be. Innentől a leányvállalat országa természetesen nem érdekelt abban, hogy ne szedje be az adót, hiszen csak átengedné a bevételt egy másik országnak. A mechanizmus fordítva is működne: ha trükközéssel a 15 százaléknál alacsonyabb kulccsal adózó anyavállalathoz irányítják a profitot, akkor a leányvállalatok országai szedhetik be a (leányvállalatra eső) különbözetet.
Így a minimumadó-rendszerben részt vevő országok egész egyszerűen nem lesznek érdekeltek abban, hogy a minimumnál alacsonyabb szinten adóztassanak. Ezzel megszűnne, vagy legalábbis erősen gyengülne az országok közti adóverseny, amelynek legfőbb nyertesei a nagy multinacionális vállalatok, amelyek jelenleg igyekszenek úgy mozgatni a nyereségüket a vállalatcsoportban, illetve tevékenységüket általában, hogy az után minél kevesebbet – lehetőleg semennyit se – kelljen adózni.
Ezzel globálisan jelentős adóbevételektől fosztják meg az országokat. A jelenlegi szisztéma nyertesei még az adóparadicsomok, amelyek rendkívül alacsony adókulcsokkal csábítanak magukhoz máshol megtermelt vállalati bevételeket, nyereségeket. A számítások szerint csak az EU 43 milliárd eurót nyerne a szabály bevezetésével.
A kvázi adóparadicsomok, mint Magyarország helyzete nem ennyire egyértelmű. A magyar állam természetesen komoly bevételi forrásról mond le a nyereségadó alacsonyan tartásával. Ugyanakkor sok multi épp azért nyit Magyarországon gyárat és nem másutt, mert itt kevesebbet kell adózni. Ezzel azért jellemzően alacsony, vagy legfeljebb közepes hozzáadott értékkel termelő beruházásokat lehet bevonzani (például autógyárakat), másrészt az államnak adóbevételekre azért szüksége van, a vállalati profitok helyett kénytelen mást adóztatni. Magyarországon a Fidesz nem véletlenül billentette el az adórendszert a fogyasztási adók felé, ezért van szükség a világbajnok 27 százalékos áfára.
Tényleg nagyon bonyolult lesz
A minimumadó-szisztéma elvi szinten egyszerűnek hangzik, a gyakorlatban cseppet sem az. A világ országai ugyanis különböző könyvelési metódusokat használnak, így még az sem egyértelmű, hogy egy vállalatcsoportnak mennyi bevétele és nyeresége keletkezik, mekkora az adóalapja és mekkora az adóterhelése az egyes országokban. Az adóalap egyébként csökkenthető lenne az egyes országokban a tárgyi eszközök és a személyi juttatások egy bizonyos százalékával, a részletszabályok és könyvelési módszerek ezért is fontosak.
Az sem triviális kérdés, milyen helyi adók veendők figyelembe a 15 százalékos minimumadónál. Az egyes országok ugyanis különféle adókat szednek a vállalkozásoktól. A többszörös adóztatást mindenképpen el kell kerülni, ám ehhez tudni kell, hogy mondjuk egy leányvállalatnak mekkora a tényleges (figyelembe veendő) adóterhelése az adott országban – hiszen ha nem éri el a 15 százalékot, az anyavállalat országa beszedheti a különbözetet.
Egyszóval a részletszabályok valóban kulcsfontosságúak, a rendszer bonyolultsága pedig valóban hatalmas plusz terhet jelent az érintett vállalkozásoknak és adóhatóságoknak, a Fidesz ezekre vonatkozó érvei nem légből kapottak.
Magyarország elsősorban a techmultikra hajt
Külön feladványt jelentenek a digitális multik (például a Google és a Facebook, vagyis anyacégeik, az Alphabet és a Meta), amelyek határokon átnyúlóan nyújtanak digitális (például hirdetési) szolgáltatásokat. A befolyó bevételeket pedig nyilván ott igyekszenek elszámolni és leadózni, ahol a legjobban járnak, nem pedig ott, ahonnan ez a bevétel származik. Vagyis mondjuk a Google esetében papíron a magyarországi szolgáltatásokat is az írországi cég nyújtja, így a bevételt is ott könyveli el és adózza le.
Ez nem törvénytelen, egész egyszerűen a globális adórend enyhén szólva nem haladt a korral, és nem képes kezelni a digitális, határokon átnyúló gazdasági tevékenységek puszta létét sem.
A minimumadó-rendszernek két pillére lenne, a 15 százalékos minimumkulcs a második pillér része, az első pillér pedig azt szabályozná, hogy a vállalkozások ott adózzanak a bevételeik (illetve nyereségeik) után, ahonnan az a pénz származik. Ez a pillér sokkal kevésbé vitatott, mint a második, a magyar kormánynak sincs vele semmi baja. Sőt, a második pillér elfogadhatóságában sokat nyom a latban az első pillér, amivel Magyarország sokat nyerne.
A kormány most azzal is indokolja az uniós irányelv megvétózását, hogy az első pillér részletszabályai még annyira sincsenek kidolgozva, mint a másodikéi, és a kormány szerint az alku az volt, hogy a két pillér egyszerre lép működésbe. Amíg ez nem valósítható meg, addig Magyarország nem támogatja a minimumadót.
A kormány elirigyelhette a lengyel sikert
A helyzet valóban nem egyszerű, hiszen a világ országainak globálisan az az érdekük, hogy a vállalkozások rendesen adózzanak, ugyanakkor egyéni érdekük, hogy lehetőség szerint minél többet adózzanak náluk. A globális minimumadó-rendszer így akkor tud működni, ha a világ országai mind, vagy legalábbis legtöbben benne vannak a szabályozásban.
Ez most elvileg megvalósulna, a kezdeményezés alapjait az OECD rakta le, és azon a szinten 140 ország támogatja. Nagy kérdés az USA, a Biden-kormány erősen támogatja a minimumadót, nem függetlenül attól, hogy adóemelésekkel kíván forrásokat teremteni jelentős infrastruktúra-fejlesztési programjához. Ugyanakkor a jogalkotási procedúra elakadt, ráadásul a közelgő választáson a demokraták elveszthetik többségüket a törvényhozásban. Márpedig a republikánusok, főleg a párt trumpista szárnya nem feltétlenül támogatja a minimumadót, de még ha támogatnák is, egy republikánus többségű képviselőházban bármilyen jogszabály áldozatául eshet a politikai csatározásoknak. A Fidesz további érve, hogy ha az EU bevezeti a minimumadót, de az USA nem, vagy csak később, akkor az EU versenyhátrányba kerül.
Janet Yellen pénzügyminiszter mindenesetre májusban Európában járt, ahol igyekezett egyengetni a minimumadó bevezetésének útját. Kiemelt figyelmet kaptak a lengyelek, akkor ugyanis úgy festett, csak Varsó nem támogatja az uniós direktíva elfogadását.
Lengyelország végül beadta a derekát – nem tudni, ebben mekkora szerepe van Yellen közbenjárásának, illetve annak, hogy közben sikerült megegyezni az Európai Bizottsággal a járvány utáni helyreállítási alap (RRF) forrásaihoz való hozzáférésről. A magyar kormánynak ez még nem sikerült, szóval nem kizárt, hogy Orbán Viktorék voltaképpen csak nyomásgyakorlásra használják a minimumadó megvétózását. Ugyanis nem kevés pénzről van szó: az RRF-ből mintegy 2500 milliárd forintnyi támogatás jutna Magyarországra, plusz 3400 milliárd forintnyi hitel - erre a magyar kormány első körben nem tartott igényt, ám márciusban jelezték, hogy mégis.
A magyar kormány ért el sikert ilyesmivel mostanában, az Oroszországgal szembeni hatodik szankciós csomagból sikerült kimenteni Kirill pátriárkát a vétó belengetésével – bár az nem világos, mi haszna van Magyarországnak ebből.
A franciák Magyarország nélkül is megcsinálnák
A vétó nyilván rendkívül hatékony fegyver az unióban, amikor egyes intézkedésekhez a tagállamok egyhangú támogatása szükséges. Az ilyesfajta zsarolópolitikával rövid távon eredményeket el lehet érni, hosszú távon barátokat szerezni azonban aligha lehet. A magyar vétó egészen biztosan kiakasztotta a soros elnöki tisztet betöltő franciákat, Párizs a soros elnökség legfőbb projektjévé tette a minimumadót, illetve a direktíva elfogadtatását még az előtt, hogy a stafétát átvennék a csehek. Mivel júniustól a cseheké a soros elnökség, ez a magyar kormány miatt nem sikerült.
A francia elnökség ezért más megoldás után nézett: szeretnénk a megerősített együttműködés felé terelni a tagállamokat – számolt be az Eurológus. Erre az uniós alapszerződések lehetőséget adnak, s ez azt jelenti, hogy bizonyos kérdésekben a tagállamok köre úgynevezett megerősített együttműködés keretében kötelezettséget vállal magára. Jelen esetben a globális minimumadó bevezetését határozhatja el 26 tagállam – kihagyva ebből Magyarországot.
Emellett egyre erősebbek az uniós alapszerződés módosítását sürgető hangok, hogy legalább adózási kérdésekben ne legyen szükség teljes konszenzusra – illetve hogy ne tudja egyetlen tagállam túszul ejteni a teljes uniót. A probléma csak az, hogy a konszenzuskényszer felszámolásához konszenzusra van szükség.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
