Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
Négy ponton is az Alaptörvénybe ütközik a Balatonra vonatkozó területrendezési szabályozás – állapította meg ellenzéki képviselők kezdeményezésére az Alkotmánybíróság, amely meg is semmisítette azokat a pontokat, amelyek a kormánynak adott felhatalmazással lazították a környezetvédelmi szabályokat.
A Magyarország egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló szabályozás egyik érintett része azt mondta ki, hogy bár a Balaton szabályozási partvonalától számított 30 méteres sávon belül − a medencés kikötő és a hozzá kapcsolódó épületek kivételével − épület nem helyezhető el, az illetékes miniszter „különleges terület- és településrendezési ok vagy kialakult állapot” miatt eltérhet ettől.
Két másik esetben eddig kormányrendelettel lehetett eltérni attól a szabálytól, hogy a Balatonnál „a településrendezési tervben előírt megengedett legnagyobb beépítettség és beépítési magasság mértéke az építési övezet változása esetén sem növelhető”, illetve hogy „a településrendezési tervben strandként, kempingként, zöldterületként, parttal érintkező közlekedési területként kijelölt építési övezet, területének együttes nagysága és a tómederrel érintkező partszakaszának hossza összességében nem csökkenthető”. A negyedik törvényhely pedig azt engedte meg, hogy egy kemping területét átsorolhassák „különleges terület strandként”.
Az Alkotmánybíróság egyhangúlag hozott döntésében egyetértett 51 ellenzéki képviselővel, hogy
ezek a felhatalmazások gyengítik a környezetvédelmi szabályokat a kiemelten védett természeti értéket jelentő Balatonnál,
mert a kivételes rendeleti jogalkotást lehetővé téve alapjogokat korlátoznak, pedig ezt csak törvénnyel lehetne megtenni. Továbbá a „különleges terület strand” fogalmát nem határozták meg, annak kormányrendeletre bízott értelmezése „vitássá tehető”.
A törvényhozó nem igazolta, hogy a törvénynél alacsonyabb szintű szabályozás nem jelentene a védettség szintjében való visszalépést, annak az alapjognak a korlátozását, amelyet az Alaptörvény így fogalmaz meg: „Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.” Ezért az Ab e határozat kihirdetésének napjától megsemmisítette az említett négy pontot a területrendezési törvényben.
Arra nem utal az Ab-határozat, hogy a háborús veszélyhelyzetben a kormány általános felhatalmazást kapott a törvényektől eltérő kormányrendeletek meghozatalára, és ezzel a joggal az előző különleges jogrendben, a járványveszély idején időnként olyan témákban is élt, amelyeknek nem volt közük a járványhoz.
