Az Egyesült Államok nyomást akar gyakorolni Magyarországra a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodás felmondásával, hogy változtassa meg álláspontját a globális minimumadóval kapcsolatban - mondta a pénzügyminiszter szombaton az MTI-nek adott interjújában.

Varga Mihály úgy fogalmazott: nem lepte meg az Egyesült Államok elnökének döntése, miszerint felmondja a Magyarországgal 1979-ben megkötött, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló kétoldalú egyezményt. Hozzátette, hogy azért nem volt meglepő, mert a kormány korábban is kapott már olyan amerikai üzenetet, hogy Magyarország álljon el a globális minimumadót érintő álláspontjától.

Az uniós tagországok pénzügyminisztereit tömörítő tanács (Ecofin) júniusi ülése előtt Janet Yellen, az Egyesült Államok pénzügyminisztere telefonon kérte, hogy Magyarország változtasson az álláspontján, de Varga Mihály arról tájékoztatta, hogy ez nem lehetséges; ekkor az amerikai kollégája arra figyelmeztetett, hogy a kétoldalú megállapodást felmondhatják - idézte fel.

A felmondásról a kormány pénteken kapott hivatalos értesítést.

Bukjuk az amerikai adóegyezményt, Szijjártó Péter így is betart a minimumadónak

Európa versenyképességét és a magyarországi munkahelyeket félti a kormány a globális minimumadótól, ezzel magyarázza Szijjártó Péter a javaslat vétózását az EU-ban, ami miatt az USA felmondta az 1979-es adóegyezményt. A miniszter szerint adóügyben majd republikánus barátaikkal konzultálnak.

"Mindenképpen rögzítenem kell, hogy Magyarország továbbra is az Európai Unió és a magyar gazdaság versenyképességét tartja fontosnak, tehát nem értünk egyet olyan adóemelésekkel, amelyek jelentősen megnehezítenék a helyi vállalkozások adóterhét, márpedig a globális minimumadó javaslata ilyen" - fogalmazott Varga Mihály. Hangsúlyozta: a kormánynak továbbra is az az álláspontja, hogy az egyezmény felmondásának valós okai valójában nem a hivatalos indoklásban szereplő adópolitikai és technikai érvek, hanem az áll a döntés mögött, hogy Magyarország kiállt a saját, és - véleménye szerint - az Európai Unió hosszú távú érdekei mellett.

"Továbbra is úgy látjuk, hogy különösen a jelenlegi háborús helyzetben és amikor elszabadultak az energiaárak, indokolatlan egy ilyen lépés, ráadásul nehezen is érthető, hiszen a globális adóreform érdemi elindulását 2024-re módosította a nemzetközi közösség, és az uniós irányelv is ezt tartalmazza" - emelte ki Varga Mihály, rámutatva, hogy a céldátumig még rengeteg idő áll rendelkezésre a tárgyalásokra, illetve a problémák megoldására.

A pénzügyminiszter szólt arról is, hogy Magyarország már 2010-ben ratifikálta a most felmondott megállapodás új változatát, amely a most felvetett amerikai aggályokat teljes mértékben kezelné. Kiemelte:

ezt a megállapodást az Egyesült Államok még mindig nem írta alá.

Arról is beszélt: az amerikai fél kifogásolta, hogy Magyarországon jelentős mértékben csökkent a társasági adó, ami azért érthetetlen, mert egy itt működő amerikai cég esetében az Egyesült Államok beszámítja az adóteherbe a Magyarországon megfizetett adót, vagyis a vállalkozás teljes adóterhe nem csökkent.

Hozzátette, hogy nem arról van szó, hogy Magyarországon nem adóznának a cégek, csak a társasági adó helyett a fogyasztási és a forgalmi adókra helyezi a hangsúlyt a kormány. "Ez a döntés egy adószuverenitási kérdés, amit minden országnak egymással szemben tiszteletben kell tartania" - mondta a tárcavezető.

Kiemelte, hogy Magyarország eddig is együttműködő partner volt az adóügyi kapcsolatokban, és a kormány arra törekszik, hogy a felmerülő kérdéseket az adott állammal megoldja.

Varga Mihály a globális minimumadóval kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az egy, a versenyképességet rontó lépés lenne, ami veszélyeztetné munkahelyeket, és több olyan ország van, amely nem készül ennek a bevezetésére. Ráadásul az erről szóló tárgyalásokból hiányzik az igazi érdekeket sértő globális digitális cégek megadóztatását előkészítő rész - jelezte. Hangsúlyozta: ha a kormány elfogadná a javaslatot, akkor a magyarországi 9 százalékos vállalati nyereségadót minimum 15 százalékra kellene emelnie, ami nem segítené az itteni vállalkozások helyzetét.

Mint mondta, a két ország közötti jó gazdasági kapcsolatoknak nem előfeltétele a most felmondott egyezmény - Brazília, Argentína, Szerbia és Szingapúr sem kötött ilyet az Egyesült Államokkal - , és az amerikai cégek azért is választották Magyarországot, mert itt kedvező üzleti környezetet támogató helyzet van és az adózás is kedvező. "Furcsának tartjuk, hogy az Egyesült Államok felmondta Magyarországgal szemben ezt a megállapodást, miközben például Oroszországgal nem mondta fel az adóegyezményét" - mondta Varga Mihály.

A pénzügyminisztert arról nem kérdezte a távirati iroda, hogy a kormány - miután tavaly beleegyezését adta a kizárólag nagyvállalatokat és elsősorban multicégeket érintő intézkedéshez - miért döntött úgy, hogy végül megvétózza azt. Így továbbra is találgatni tudunk, bár - ahogy erről korábbi cikkünkben írtunk - valószínűsíthetően egy nagyobb játszma része a mostani elutasítás. Ehhez viszont sok köze nincs az Egyesült Államoknak, inkább arról lehet szó, hogy a kormány a beleegyezéssel is szerette volna elérni, hogy az EU ne blokkolja tovább az uniós forrásokhoz való hozzáférését az országnak.

A globális minimumadó vétójával hosszú távon sokat kockáztathat az Orbán-kormány

Rövid távon akár racionálisnak is mondható a magyar kormány belengetett uniós vétója a globális minimumadóra. Hogy később mi lesz, ezúttal is mellékes.