Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
A parlament gazdasági bizottsága hétfőn elfogadta azt a javaslatot, amelyet a „Magyarország gazdasági érdekeinek védelmével ellentétes politikai nyomásgyakorlás elutasításáról szóló politikai nyilatkozatra” vonatkozó javaslatként nyújtott be a kormánypárt.
A nyilatkozat szerint az egyhangú döntéshozatal célja, hogy minden tagállam érdekei érvényesüljenek, ezért „ezt lehetőséget elvitatni egyes tagállamoktól a kettős mérce nyilvánvaló példája”. A nyilatkozat szerint az ún. globális minimumadó elfogadása jelentős többletterhet róna a magyar vállalkozásokra, és a magyar álláspont szerint egész Európát versenyhátrányba sodorná. „Ez békeidőben is súlyosan aggályos, a háború okozta különösen érzékeny gazdasági helyzetben pedig elfogadhatatlan” – írták.
A nyilatkozat szerint az Európai Parlament – hatáskörei nyilvánvaló túllépésével – arra kényszerítené Magyarországot, hogy adja fel saját gazdasági érdekeinek képviseletét.
A nyilatkozat szerint azzal, hogy „az Európai Parlament az állásfoglalásában egy, az ún. globális minimumadó kérdésével semmilyen összefüggésben nem álló döntést, a magyar helyreállítási és rezilienciaépítési terv jóváhagyását is megemlíti, burkolt fenyegetéssel, de legalábbis nyilvánvaló politikai nyomásgyakorlással él, ami súlyosan sérti a lojális együttműködés elvét”.
A teljes nyilatkozat itt olvasható el.
Bár a nyilatkozatban egy szóval sem szerepel az Egyesült Államok, sokak szerint ez a javaslat a válasz arra is, hogy az Egyesült Államok a minap felmondta az 1979-es amerikai–magyar adóegyezményt. Kormánypárti politikusok szerint azért, mert a magyar kormány úgy döntött, hogy megvétózza az Európai Unió új, 15 százalékos globális minimumadójának bevezetését.
Úgy tudjuk, a bizottság hat ellenzéki tagjából öten voltak jelen a hétfői ülésen, ők mind a javaslat ellen szavaztak, míg a kormánypárti politikusok a javaslat mellett.
A kormány tehát egy politikai nyomásgyakorlást elutasító határozattal gyakorolna politikai nyomást az Egyesült Államokon – ennek nyilván csak szimbolikus jelentősége van, míg magának az amerikai lépés, tehát az 1979-es adóegyezmény felmondása gyakorlati következményekkel is jár, ugyanis az a kettős adóztatás elkerülése végett jött létre.
Túry Gergely
Az amerikai lépést egyébként több kormánypárti politikus is elítélte. Szijjártó Péter külügyminiszter szerint Washington a globális minimumadó elleni vétó miatt döntött a '79-es egyezmény felmondása mellett, de Varga Mihály pénzügyminiszter és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is politikai nyomásgyakorlásnak tudja be az amerikaiak döntését.
Gulyás Gergely szerint az „Egyesült Államok elég nagy hatalom ahhoz, hogy ne ilyen kisstílű nyomásgyakorlást alkalmazzon”. A miniszter beszélt arról is, hogy 1979-es, most felmondandó megállapodás helyére lépő egyezményt már 2010-ben Oszkó Péter akkori pénzügyminiszter aláírta amerikai kollégájával, de az amerikai törvényhozás még nem fogadta el. Gulyás szerint a 2010-es megállapodás minden problémát orvosolna, de az amerikai kormány nyomásgyakorlásra kívánja használni ezt az ügyet. A most felmondandó egyezmény 2024 januárjáig hatályban marad, tehát az amerikaiak Gulyás szerint azt szeretnék elérni, hogy a következő másfél évben a kormány fogadja el a globális minimumadót, és akkor ők valószínűleg készek lennének ratifikálni a 2010-es megállapodást.
*Cikkünk előző verziójában – még a nyilatkozat szövegének megjelenése előtt -–Amerika szerepelt az Európai Parlament helyett. Ezt a nyilatkozat nyilvánosságra hozott szövege alapján módosítottuk.
