Megjelent az új készpénztörvény! Milyen kötelezettségekkel kell számolniuk a cégeknek?
Ismertetjük azokat a részletszabályokat, amelyeknek július elsejétől meg kell felelniük a vállalkozásoknak.
Ki katázhat tovább?
Erre a kérdésre talán a legrövidebb válaszolni. A kisadózók tételes adóját választhatja továbbra is minden olyan főállású egyéni vállalkozó, aki kizárólag magánszemélyektől szerez bevételt, maximum évi 18 millió forintot, cégektől nem, és „természetesen” a taxisok.
Kinek lehet megoldás az átalányadózás?
Szipszer Tamás adótanácsadó az Adózónának írt cikkében úgy számolt: az egyéni vállalkozók számára éves szinten nagyjából 4-5 millió forintos bevételig lehet jó alternatíva az átalányadózás. Kérdésünkre pedig elmondta, hogy a fizetendő járulék miatt érdemes ezt a bevételi határt figyelni.
AFP / FRANKHOEMANN
A 2022-től hatályos szabályok szerint az átalányadózást az az egyéni vállalkozó választhatja, akinek az előző és a mostani adóévben sem haladja meg a vállalkozói bevétele az éves minimálbér tízszeresét, ez tavaly 20 088 000 forint volt, idén 24 millió. (A kiskereskedelem a kivétel, ott ötször ekkora a határ.) De amint Szipszer számításából kiderül, jóval e két határ alatt van az a bevételi határ, aminél a törvény mellett a matematika is azt mondja, hogy érdemes az átalányadózást választani.
Korponai Babett, az ICT Business Advisory Zrt. vezető adószakértője erről konkrét számokat is bemutatott. Aki a katában marad, és 18 millió forint éves bevételt szerez, az 600 ezer forint adót kell, hogy befizessen, nála marad így 17,4 millió. Ha viszont nem katázhat tovább, akkor 1,44 millió forint személyi jövedelemadót, 1,776 millió forint tb-járulékot és 1,248 millió forint szochót kell befizetnie, így 13 millió 536 ezer forintja marad. Ez négymillió forintos különbség.
Az átalányadózás részleteiről itt olvashatnak bővebben:
Amire érdemes az egyéni vállalkozóknak figyelni: 2022-ben jön az átalakított átalányadó
Új típusú átalányadót választhatnak 2022-től az egyéni vállalkozók. Az új adózási formában változtak a tevékenységtől függő értékhatárok és elszámolható költséghányadok, továbbá az adómentes rész is.
Mit tehet, akinek nem jó ez?
Az választhatja a vállalkozói jövedelemadót. Ekkor a nyereség 9 százalékát kell befizetni jövedelemadóként, ennek a levonása után megmarad a vállalkozói osztalékalap, amiből 15 százalékos osztalékadót, valamint a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót kell még kifizetni.
És persze ott van lehetőségként az ekho, azaz az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás is, már akinek. A törvény hosszan sorolja, milyen munkakörökben lehet ezt választani – nagyon leegyszerűsítve azok tartoznak ide, akik olyan munkát végeznek, amely szerzői jogi tevékenység. És az élsportolók is, ráadásul mindenki mással ellentétben nekik nem 60, hanem 500 millió forint az az éves bevételi határ, amíg választhatják ezt az adózási formát.
AFP / NEW / SCIENCE PHOTO LIBRARY
Cégek: tao vagy kiva?
Eddig a katát választhatták betéti társaságok, egyéni cégek is, mostantól csakis egyéni vállalkozók folytathatják ott, azaz a cégeknek egész biztosan új lehetőséget kell keresniük. Ez lehet a társasági adó vagy a kisvállalati adó. Ahol az árbevétel évi 3 milliárd forint fölött van, vagy 50 főnél többet foglalkoztatnak, ott nincs mérlegelési lehetőség, csakis a tao szerinti adózást lehet választani.
Ami pedig a kisebbeket illeti, a fő kérdés az, hogy van-e elég költség, amit el tud a cég számolni. Általában azt szokták a szakértők ajánlani, hogy ahol a személyi kiadások már elég nagy, legalább 20–30 százalékos részét teszik ki az összes kiadásnak, ott már érdemes egy könyvelőnek átnéznie, hogy ne a kiva szerinti adózást válasszák-e.
