Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa 50 bázisponttal megemelte az irányadó eurókamatot csütörtöki kamatdöntő ülésén, ez a 2000 óta történt legnagyobb emelés – írja a Bloomberg.
Számos problémával nézett szembe az Európai Központi Bank (EKB) a mostani kamatdöntő ülés előtt: a megugró infláció, a recessziós félelmek, a dollárral szemben folyamatosan gyengülő euró, az olasz kormányválság, az orosz gázszállítások és a sokfelé mozgó kötvényhozamok mind befolyásolták a mostani döntést.
Az EKB a döntése alapján a recessziós kockázatok növekedése mellett szembeszáll az emelkedő inflációval is. A döntés előtti dilemmákról itt írtunk bővebben:
Lesz csütörtökön egy kamatemelés, ami nemcsak Magyarországra, hanem egész Európára hatással lesz
Régen volt olyan nehéz helyzetben az EKB, mint amilyenben a csütörtöki kamatdöntés előtt találta magát: a koronavírus-válság okozta gazdasági visszaesésből még ki se lábaltunk igazán, amikor kitört az orosz-ukrán háború, ami nemcsak elszálló energiaárakat, de ellátásbiztonsági kérdéseket is felvetett, konkrétan azt, hogy akár az is előfordulhat, hogy az oroszok egyszerűen elzárják a gázcsapot és gáz nélkül marad Európa jó része a tél előtt.
A döntés szerint az EKB három irányadó kamatlábát 50 bázisponttal megemelte július 27-i hatállyal: 0,50 százalékra nőtt az irányadó refinanszírozási műveletek eddigi 0,00 százalékos kamatlába, valamint az aktív oldali és a betéti rendelkezésre állás kamatlábainak szintje 0,25 százalékról 0,75 százalékra, illetve mínusz 0,50 százalékról 0,00 százalékra emelkedett.
Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa arról is döntött, hogy jóváhagyja az új transzmisszióvédelmi eszközt (TPI). A lépések célja, hogy az infláció középtávon biztosan visszatérjen a 2 százalékos céljához.
Az elemzői várakozások átlagában kisebb, 25 bázispontú emelés szerepelt. A vártnál nagyobb kamatemelés erősítette az eurót, amely 1,0270 dollárra drágult 14.40 órára, miután 1,0196 dolláron jegyzeték a 14.15-ös kamatbejelentés előtti pillanatokban.
Erősödött a forint is a főbb devizákkal szemben. Az euró 399,53 forintra gyengült a kamatdöntést megelőző 400,25 forintról, a frank 403,14 forintról 401,85 forintra süllyed, a dollár jegyzése pedig 392,39 forintról 389,25 forintra csökkent.
A kormányzótanács közleménye szerint a jövőbeli irányadó kamatpályája adatfüggő lesz, és segít benne, hogy a 2 százalékos inflációs célját középtávon teljesítse.
A kormányzótanács értékelése szerint a TPI létrehozása az eredményes monetáris politikai transzmisszió támogatásához szükséges. A közlemény szerint azzal párhuzamosan, hogy a kormányzótanács a monetáris politikát tovább normalizálja, a TPI lehetővé teszi, hogy a monetáris politikai alapállás akadálytalanul tovább jusson az összes euróövezeti ország felé. A testület monetáris politikájának egységessége ugyanis előfeltétele annak, hogy az EKB sikeresen teljesítse az árstabilitásra vonatkozó megbízatását.
A TPI a tanács eszköztárát egészíti ki, amely működésbe hozható, amikor ki akarja védeni a monetáris politika euróövezetbeli transzmisszióját súlyosan fenyegető indokolatlan, rendzavaró piaci dinamikákat.
A TPI alatti vásárlások léptéke a transzmisszióra ható kockázatok súlyától függ, a vásárlásokat nem korlátozzák. A TPI a transzmissziós mechanizmus védelme révén lehetővé teszi a kormányzótanácsnak árstabilitási megbízatásának eredményesebb teljesítését.
A kormányzótanácsnak az a szándéka, hogy az eszközvásárlási program (APP) keretében vásárolt lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztést teljes egészében újra befekteti hosszabb időszakon keresztül, azután, hogy elkezdi az EKB irányadó kamatainak emelését, de mindenesetre addig, ameddig szükséges ahhoz, hogy fennmaradjanak a bőséges likviditási feltételek és a megfelelő monetáris politikai alapállás.
A pandémiás veszélyhelyzeti vásárlási programot (PEPP) illetően a kormányzótanácsnak szándékában áll, hogy legalább 2024 végéig újra befekteti a programban vásárolt, lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztéseket.
