Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A rendkívüli aszályhelyzet és az energiaárak mezőgazdaságban okozott következményeinek kezelése érdekében aszály veszélyhelyzeti operatív törzset alakít a kormány – jelentette be Nagy István.
Az agrárminiszter arra hívta fel a figyelmet, hogy Európa területének csaknem fele szenved a csapadék hiányától, hazánknak pedig történelmi szárazsággal kell szembenéznie. Július közepére az ország területének döntő többségén súlyos vagy nagyfokú aszály alakult ki. A búzánál elkönyvelt mintegy 25 százalékos terméskiesés után mára a kukoricaállomány az Alföldön és Közép-Magyarországon a területek jelentős részén lényegében megsemmisült, és a tartós vízhiány most már a dunántúli régiók termését is fenyegeti.
Nagy István kiemelte, az alföldi területeken a gyepek is teljesen kisültek, a gazdálkodók nem tudnak legeltetni és alig tudtak kaszálni.
Az Agrárminisztérium becslése szerint az aszálykárral sújtott, a kárenyhítési rendszerben bejelentett összes terület nagysága elérheti az 1 millió hektárt a szántóföldek tekintetében – közölte a tárcavezető.
Ahogy azt a hvg.hu korábban megírta, a vízhiány konkrét konfliktushoz is vezetett a Tarna-mentén, ahol dühös aktivisták estek neki egy, a szőlőoltványait az elapadó folyóból öntöző borászat berendezéseinek.
Vízháborúkkal fenyeget a soha nem látott aszály Magyarországon is
Negatív rekordot döntenek vízállásban a hazai folyók, a kisebb vízfolyások közül több ki is száradt a súlyos csapadékhiány, illetve az aszályhajlamot fokozó hőhullámok miatt. A vízhiány konkrét konfliktushoz is vezetett a Tarna-mentén, ahol dühös aktivisták estek neki egy, a szőlőoltványait az elapadó folyóból öntöző borászat berendezéseinek.
(Képünkön: Nagy István agrárminiszter)
