Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Módosultak a hódok kilövésének szabályai egy pénteken közzétett kormányrendelet értelmében. A döntéssel a 13/2001-es környezetvédelmi miniszteri rendeletet módosították, amiben hétfőtől az szerepel, hogy a hódok “riasztása elejtése, gyérítése, állományának szabályozása engedélyezhető”, amennyiben a cél “az erdő- és mezőgazdasági termelés biztosítása, valamint a közérdeket sértő vízkárok megelőzése”. Ezzel pontosították azokat a indokokat, amelyek alapján kérni lehet a védett, egyedenként 50 ezer forint természetvédelmi értéket képviselő hódok kilövését.
A módosítással szabályozták például a velük szemben történő fellépés időszakát is: ez csak október 1. és március 31. között történhet meg.
Korábban akkor lehetett kérni ilyen engedélyt, ha egy védett faj jelenléte közérdeket sértett, például árvízveszélyt okozott, vagy emberi életeket veszélyeztetett. Azzal viszont, hogy jobban körülírták az indokokat, és időbeli korlátot is szabtak, félő, hogy kivételes esetekben tehetetlenek lesznek az érintettek – figyelmeztetett Czabán Dávid ökológus, hódszakértő, hódbefogó, a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársa.
Mint a szakember a hvg.hu-nak elmondta, előfordulhatnak olyan kivételes esetek, amikor például egy belterületi tó partján vagy egy botanikus kertben jelennek meg hódok, és kezdik kidöntögetni a fákat, vagy amikor a jelzett időszakon kívül, árvíz idején derül ki, hogy megfúrták az árvízvédelmi töltést, ami mind komoly veszéllyel járhat. Ezekre azonban nem tér ki a módosított jogszabály.
Érdekes kérdés lesz, mi történik az olyan rendkívüli esetekben, amikor akár emberéletek is veszélybe kerülhetnek tevékenységük nyomán
– mondta Czabán Dávid. (A felvetett kérdésekkel kapcsolatban e-mailben megkerestük az Agrárminisztériumot, ha válaszolnak beszámolunk róla.)
Az ökológus ugyanakkor pozitív fejleménynek nevezte, hogy a hódgátak elbontását ezentúl – ha nem közegészségügyi vagy közbiztonsági okból történik – csak akkor szabad engedélyezni, ha a körülöttük kialakult élőhelyen megtelepedett védett fajok védelmének szempontjai nem sérülnek, és azt is mérlegelni kell, hogy a vízvisszatartásra alkalmas gát bontása milyen hatással lesz a környező területek vízellátottságára.
A mostani módosításról először beszámoló Hódok Magyarországon Facebook-oldal jelezte, hogy a jogszabálymódosításnál fontosabb lenne egy országos hódstratégia kidolgozása, területi alapú beavatkozási lehetőséggel. Erről szó esett a hvg.hu korábbi cikkében is, amely követendő példákat is felsorolt a hódok kezelésével kapcsolatban, mint amilyen például a csehországi zónarendszer, ahol területi alapon döntik el, hol védjék, hol tűrjék meg az állatokat, és hol legyenek "no-hód zónák", ahova be se engedik őket, vagy az osztrák és német hódmenedzserek, akik maguk dönthetnek arról, mit érdemes kezdeni az adott területen problémát okozó hódokkal.
Csak néhány családdal van probléma, mégis nyakunkra nőttek a tájrendező hódmérnökök
A száz éve még kipusztulás fenyegette hódok megmentése világsiker lett. Mostanra sokan úgy vélik, talán túl jól is sikerült. A védett állatok fákat döntenek ki, töltéseket fúrnak meg, patakokat duzzasztanak vissza, amivel az árvízvédelemben, a termőterületeken és lakóterületeken is károkat okoznak, csak a vízügynek évi százmilliós plusz költséget kell kiköhögni miattuk.
