#védett fajok


Miért kevésbé stresszes a medve, ha bemegy az ember lakta területre?

A védett nagyragadozók még mindig otthon érzik magukat Kelet-Közép-Európában és bár vannak konfliktusok az emberek és állatok egymás mellett éléséből, sok megelőzhető lenne odafigyeléssel és az országok összehangoltabb együttműködésével. Miért fontos, hogy a kutatók begyűjtsék a medve ürülékét, hány hiúz él Magyarországon, hogyan lehet védekezni a farkasok ellen, és talán a legfontosabb: mikor támadnak a vadonban élő állatok? Egy uniós program mindezekre a kérdésekre választ ad, mi pedig ellátogattunk Szlovákiába, hogy személyesen is utánajárjunk a nagyragadozók rejtélyének.





Mészáros Lőrinc Afrika helyett Közép-Ázsiában vadászik sebezhető fajokra

Költségekben Bánki Erik Afrikában lőtt orrszarvúját is meghaladhatja a leggazdagabb magyar tádzsikisztáni vadászata. A tádzsikisztáni hegyi vadászat kevésbé kényelmes, mint az afrikai, de igény szerint helikopterrel viszik a vadak közelébe a simabőrűeket a villámló botjukkal. De a NER-es vadászokat a jelek szerint ez sem zavarja, az ő céljuk, hogy minél több trófeát szerezzenek.



Farkasvérre megy a döntés, amire Strasbourgban készülnek

Kedden dönthet a Berni egyezmény állandó bizottsága a farkasok védelmének felpuhításáról. Természetvédelmi szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy kilövésük könnyítése álmegoldás, ami könnyen visszaüthet. A farkasok szempontjából várhatóan kedvezőtlen döntés azonban nem jelent azonnali mészárlást. Aki akarja, továbbra is szigorúan védheti, de a lépés könnyen lehet rossz precedens az uniós természetvédelem jövőjét nézve.


Átírták a hódok kilövésének szabályait, de visszaüthet a módosítás

A korábbihoz képest több konkrét indokkal lehet kilövési engedély kérni a védett hódokra egy friss rendeletmódosítás nyomán, ami kijelölte az ellenük fellépés időkorlátait is. Kérdés azonban, hogy mi történik a hódokkal, ha a most szabályozott helyzeteken és időszakon kívül okoznak gyors beavatkozást igénylő konfliktust.