A dollár tényleg nagyot megy, de a forint nem ezért bukdácsol
Egy euró már egy dollárt sem ér, pedig évtizedek óta mindig az euró volt erősebb. A közös európai devizát a háború hatásai és a monetáris unió belső feszültségei gyengítik, miközben az amerikai jegybank egyre emeli a kamatokat, ami dollárba vonzza a befektetőket. A magyar kormány szerint a forint azért gyenge, mert a dollár erős, valójában sokkal meghatározóbbak a kormány politikájával és az ország gazdaságával kapcsolatos befektetői aggályok.
Húsz éve nem látott mélypontot ért el az euró dollárral szembeni árfolyama: áttörte a paritást, vagyis egy euró egy dollárt sem ért. Az árfolyam a mélypontról visszakapaszkodott, de az egydolláros szintről lepattant, majd újra gyengülni kezdett. Az euró trendszerűen 2021 nyara óta gyengül a dollárhoz képest (illetve megfordítva, a dollár erősödik az euróhoz képest), akkor egy euró még 1,2 dollárt ért. A változás év eleje óta is jelentős, februárban még 1,13-1,14 körüli árfolyamokat lehetett látni.
Európát sújtja a háború
Az árfolyammozgás sztorijának két fele van, egy európai és egy amerikai. Az eurót gyengíti, hogy az orosz–ukrán háború jelentősen kihat az európai gazdaság kilátásaira. Európa erősen függ az orosz energiahordozóktól. A magas energiaárak rontják az európai cégek versenyképességét, hiszen a magasabb ár pluszköltségként jelentkezik. Különösen az európai gazdaság motorjának számító Németország eddig sokat profitált az olcsó és bőséges orosz energiából.
Ráadásul Moszkva egy ideje lényegében nyíltan zsarolásra használja az energiahordozó-exportot, sőt játszmázik az exporttal, a Németországba vezető Északi Áramlat gázvezeték működését már több alkalommal korlátozták karbantartási munkákra és azokkal kapcsolatos nehézségekre hivatkozva. Jelen állás szerint reális esély van rá, hogy télen gázhiány lesz Európában. Ez nagy valószínűséggel a lakossági fogyasztókat nem érintené, ám a gazdaságot annál inkább, hiszen a kormányok első körben az ipari nagyfogyasztók hozzáférését korlátoznák.
Az energiaellátási nehézségekben és a magas árakban a háború miatt bevezetett uniós szankciók is szerepet játszanak, egyebek mellett a részleges olajembargó.
Az EKB nem tud úgy kamatot emelni, mint a Fed
Az infláció eközben rendkívül magas. Alapvetően még a koronajárvány (utó)hatásainak köszönhetően, ám a helyzetet súlyosbítják a háború miatt kialakult ellátási problémák. A magas inflációra a jegybankok monetáris szigorítással tudnak reagálni. Ennek egyik része a kamatok emelése, a magasabb kamatkörnyezet ugyanis hűti a gazdaságot, fékezi az inflációt. Júliusban az Európai Központi Bank (EKB) 11 év után először kamatemelést hajtott végre, méghozzá a vártnál nagyobb, 0,5 százalékpontos mértékűt.
De az EKB nincs könnyű helyzetben, az eurózónát és az egész uniót gazdasági visszaesés fenyegeti, az infláció megfékezéséhez kamatemelésekre lenne szükség, ám a kamatemelések könnyen (még súlyosabb) recesszióba ránthatják Európát.
Ugyanez az USA-ban is igaz, az infláció magas, a jegybank szerepét betöltő Fed már több alkalommal hajtott végre jelentős kamatemelést, legutóbb júliusban 0,75 százalékpontosat. Az amerikai GDP az első és a második negyedévben is zsugorodott, az egyéb gazdasági mutatók azonban jól festenek, a gazdaság erősnek tűnik, így az illetékes hivatal nem is nyilvánított recessziót. Mivel az amerikai gazdaság a GDP zsugorodása ellenére erőnek tűnik, a Fednek van még tere kamatot emelni, illetve fenntartani a magas kamatszintet.
Az EKB helyzetét nehezíti, hogy az eurózóna országai közt nagyok a különbségek, ami a gazdaságuk állapotát, költségvetési hiányukat, államadósságuk mértékét stb. illeti. Egy akkora kamatemelés, amit a német gazdaság relatíve könnyen venne, szó szerint megroppantaná a magas államadósságokkal küszködő déli tagállamokat.
Mindennek eredőjeként jelentős kamatdifferencia nyílt és nyílik az eurózóna és az USA között. A magas kamatok általában azt vonják magukkal, hogy a befektetési eszközök is magasabb hozamokat kínálnak. Magyarán jelenleg jobban megéri amerikai eszközökbe fektetni, mint európaiakba. Amihez a befektetőknek a legtöbb eszköz esetében dollárra van szükség, ami növeli a dollár iránti keresletet, ugyanakkor eladási nyomás alá helyezi az eurót. Így az euró árfolyama gyengül, a dollár pedig erősődik.
A dollár iránti keresletet tovább fokozza, hogy – mint a világ legnagyobb, legerősebb devizája – nehéz gazdasági időkben továbbra is menekülőeszköz. Márpedig most nehéz gazdasági idők járnak.
Nyertesek és vesztesek
A gyenge euró jó az uniós exportőröknek (mármint az eurózóna exportőreinek), hiszen ha az USA-ba exportálnak, többet ér a dollárbevételük. Ugyanezen logika mentén rossz az importőröknek – és itt főleg az energiaimport kellemetlen, az energiahordozók elszámolása ugyanis általában dollárban történik. Az exportőröknek azért is előny a gyenge euró, mert a termékeik, szolgáltatásaik versenyképesebbek lehetnek az USA-ban a helyi termékekkel, szolgáltatásokkal.
Az USA számára az erős dollárnak köszönhető alacsonyabb importárak hozzájárulhatnak az infláció leszorításához. A másik oldalon viszont az erős dollár miatt az amerikai exporttermékek a világon mindenki más számára megdrágulnak.
Mivel az euró gyengébb a dollárnál, az amerikai turisták pénze többet ér az eurózónában. Vagyis az amerikai turisták jól járnak, ez esetleg generálhat némi plusz turisztikai forgalmat az eurós országokban.
A forint alulteljesít
Idén a dollár már kétszer elérte, illetve nagyon megközelítette az euróval szembeni paritást, ezekkel szemben a jelenlegi állapot tartósabbnak tűnik, a dollár képes lehet megőrizni az euróval szembeni erejét – mondja a hvg.hu-nak Virovácz Péter, az ING vezető közgazdásza. Az euró oldaláról nagy kérdés, mikor és hogyan fog eldőlni az európai gázválság. A mostani árfolyam szempontjából azonban elsősorban az amerikai sztori a meghatározóbb: az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed év végére kamatemelési ciklusa végére érhet, ám az eddigi várakozásokkal szemben most úgy tűnik, 2023-ban nem lesz kamatvágás, vagyis huzamosabb ideig maradhatnak a magas kamatszintek az USA-ban.
A magyar kormány narratívája szerint a forint gyengélkedése és az árfolyam volatilis ingadozása mögött elsősorban a dollár erősödése áll. Ez azonban nem teljesen igaz, hiszen ha csak erről lenne szó, akkor a forint együtt mozogna a régiós devizákkal. Eközben a magyar deviza valójában alulteljesítőnek számít – hívja fel a figyelmet Virovácz Péter. Év eleje óta a forint euróval szembeni árfolyama 11,8 százalékkal gyengült, a lengyel zloty is gyengült, ám csak 4,25 százalékkal. A cseh korona ráadásul egy százalékkal erősödött, a román lej pedig 1,3 százalékkal.
A kormány politikája is ludas
Vagyis csak részben helytálló, hogy a forint gyengülése mögött a dollár erősödése áll, de ez a különféle tényezők közt a legkisebb, Magyarország esetében egyedi, lokális tényezők vannak a legnagyobb hatással az árfolyamra. A forint különösen április óta szakadt el a többi régiós devizától, az árfolyammozgások alapján a Fidesz újabb választási győzelme és különösen Orbán Viktor győzelmi beszéde („akkora győzelmet arattunk, hogy még a Holdról is látszik”) után a befektetőkben valami eltört – véli Virovácz Péter.
Persze a törésben nagy szerepe volt a választások után szinte azonnal megindított jogállamisági eljárásnak is. Magyarország különösen erősen függ az orosz energiáktól, az ország fizetési mérlegének hiánya nagyon magas, a kormány különutas politikát folytat az unióban a Moszkvával szembeni szankciókat illetően, az Európai Bizottsággal folytatott viták miatt pedig kérdéses, mikor és mennyi uniós támogatás érkezhet – sorolja a befektetők kedélyét borzoló tényezőket az elemző. A választások után komoly aggodalom övezte a költségvetés fenntarthatóságát – a költségvetési egyensúlyt a kormány az állami kiadások lefaragásával, adóemelésekkel igyekszik helyreállítani.
Az elmúlt években a jegybank gazdaságélénkítésre rendezkedett be, ezért a monetáris transzmisszió nem elég hatékony, az MNB-nek az elszállt inflációt kordába szorítani hivatott szigorítási lépései (beleértve a kamatemeléseket) így csak korlátozottan képesek kifejteni a kívánt hatásokat. A jegybank dolgozik a monetáris transzmisszió javításán, ám ehhez időre van szükség.
Ha a fenti egyedi, országspecifikus tényezőket sikerülne semlegesíteni, akkor a forint árfolyama erősödni tudna, illetve a továbbiakban együtt mozogna a többi régiós devizával – véli Virovácz Péter.
A gyenge forint végül a gazdaságnak is betesz
A forint árfolyama a dollárral szemben még rosszabbul teljesít, mint az euróval szemben, aminek komoly gazdasági hatásai vannak és lesznek. Ugyanis nem csak az amerikai, de jellemzően az ázsiai cégek is dollárban számolnak, beleértve a kínai exportőröket és a Magyarországon gyárakat létesítő dél-koreai multikat – figyelmeztet Virovácz Péter. A forint dollárral szembeni gyengülése hozzájárul a fizetési mérleg hiányához, a külső egyensúly romlásához.
A dollárral szemben gyenge forint megdrágítja a dollárban számolt importot, vagyis növeli az ilyen importnak kitett vállalkozások költségeit. A cégek vagy a profitjukból vágnak, vagy más költségeikből igyekszenek lefaragni. Jelentős költségelem a munkaerő, ám ezen a cégek egyelőre nem spórolnak. Inkább árat emelnek, amit egyelőre megtehetnek, mert még van megfelelő kereslet. Ám ahogy egyre nő az infláció, megélhetési válság alakul ki, beszakad a lakossági fogyasztás, és miután az áremeléseknek nem marad tere, a vállalkozások kénytelenek lesznek a munkaerő-költségeiket lefaragni. Vagyis leépítésekbe kezdeni. A gyenge és romló forintárfolyamnak így idővel nagyon is kézzelfogható negatív reálgazdasági hatásai lesznek.
A gazdaságpolitikának évekig jó volt a gyengülő forint
A jelenlegi gazdasági környezetben a kormány, és különösen a jegybank számára az eddigiekkel ellentétben a forint erősítése lehet a kívánatos cél – véli Virovácz Péter. A szakértő szerint az MNB tarsolyában lehet is még olyan új eszköz, ami alkalmas erre. Az elmúlt években a gazdaságpolitika fókuszában a minél nagyobb növekedés elérése állt. Akár a magasabb infláció árán. Az eurózóna inflációjához képest a hazai mintegy 1,5-2 százalékponttal volt magasabb, amit sikerült eltüntetni a forint folyamatos gyengítésével. Ám ez mára fenntarthatatlanná vált, fontosabb a stabilitás. Ami a külső eredetű inflációt illeti, az okokat megváltoztatni nem lehet, de erősebb forintárfolyam mellett az ország kevesebb inflációt importál.
A belső infláció kezelése keményebb dió, azt a munkaerőhiány, és az általa indukált gyors béremelkedések fűtik, az emelkedő bérek pedig különösen a szolgáltató szektorban emelkedő árakat vonnak maguk után. Virovácz Péter szerint könnyen elképzelhető, hogy a forint euróval szembeni árfolyama a 360-370-es szintre erősödjön vissza egyéves időtávon. A forint a dollárral szemben is erősödhet, különösen, hogy az euró–dollár árfolyam a mostani paritásközeli helyzetből visszaigazodhat a megszokott 1,1-1,15-ös szintre.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
