Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
A Goldman Sachs szakértői szerint bár Európának plusz 2000 milliárd dollárjába (mai árfolyamon) fog kerülni 2023-ban, hogy kifizesse az emelkedő rezsiszámlákat, a válság mélységét még nemigen akarja senki sem észrevenni Európában.
Ez a GDP 15 százalékát jelenti – állapítják meg a Goldman Sachs szakértői, akik szerint ez a válság mélyebb lesz, mint az olajkrízis a hetvenes években. Az Európai Unió sokat nyerhetne az ársapkával: összesen 650 milliárd dollárt. Ez arra is jó alkalmat kínál, hogy lecsapolják az extraprofitokat, melyeket az olaj- és gázóriások zsebeltek be.
Uniós tervek
Az Európai Unió energia ügyekkel foglalkozó miniszterei pénteken ülnek össze, hogy megvitassák a problémákat. Ursula von der Leyen az Európai Bizottság vezetője ársapkát akar mind a földgázra, mind pedig a villanyáramra.
Itt a bejelentés: az áramfogyasztás szabályozását és az energiacégek extraprofitjának lenyesését javasolja Brüsszel
Sosem volt fontosabb Magyarországon az érthető és pontos tájékoztatás az Európai Unióról, mint most. Az EUrologus brüsszeli újságíró csapatának célja, hogy az Európai Unióval kapcsolatos hírekről és eseményekről közérthetően, pontosan és ha kell, kritikusan számoljon be, illetve elemzéseivel segítse az olvasót a tájékozódásban.
Az oroszok máris közölték: az az ország, amelyik ársapkát alkalmaz nem kap orosz olajat és földgázt.
