MI-ügynök a HR-osztályon: Mire figyeljünk?
Milyen jogi megfelelési követelményekre kell figyelnie a vállalkozásoknak, ha MI-alapú eszközöket használnak a munkaügyi területeken?
Átláthatóbbá tenné a vagyonkezelő alapítványokat és jobban támogatná a gyanús ügyek kivizsgálását az a törvényjavaslat, amelyet – az EU-val tárgyaló Navracsics Tibor miniszter ígéretének megfelelően – hétfő este nyújtott be a kormány.
A Varga Judit igazságügyi miniszter (címlapképünkön) által jegyzett tervezet közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezi a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat – ilyen például ma már az egyetemek többségének fenntartója és a többszázmilliárd forintos állami vagyonnal ellátott Mathias Corvinus Collegium – és az általuk létesített vagy fenntartott jogi személyeket. Az indoklás szerint ez igazából eddig is következett a törvényből, de mivel az Európai Bizottság „elvárásként fogalmazta meg e szervezetek kifejezett törvényi nevesítését a közbeszerzési ajánlatkérők között”, ennek tesz most eleget a kormány.
A vártnál homályosabb az ilyen közalapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjaira, vezető alkalmazottaira vonatkozó összeférhetetlenségi szabály. A hvg.hu vasárnap ismertette, kik azok a politikusok ezekben az igen jól fizetett testületekben, akiknek esetlegtávozniuk kell.
A törvényjavaslat azonban úgy fogalmaz, hogy ha valakinek az összeférhetetlenségét megállapítják,
a közérdekű vagyonkezelő alapítvány köteles biztosítani, hogy az érintett személy az alapítványi döntéshozatalban nem vehet részt”,
sőt ezt az alapszabályban is rögzíteni kell. Az ilyen határozatot az alapítvány a döntést követő egy héten belül, legalább egy évig tartó időtartamra elektronikus úton közzéteszi. Összeférhetetlennek pedig azt tekintik, aki „a feladatai pártatlan, tárgyilagos és elfogulatlan ellátására gazdasági érdeke vagy bármely egyéb közvetlen vagy közvetett személyes érdeke vagy körülménye miatt (ideértve a családi, érzelmi okokat, politikai vagy nemzeti hovatartozást is) nem vagy csak korlátozottan képes”. Az ilyen tag „köteles tartózkodni minden olyan tevékenységtől, amely az alapítvány vagy a csatlakozó vagy mindezek számára közvetlen vagy közvetett módon vagyont juttató érdekeivel ellentétes lehet. Akivel szemben összeférhetetlenség vagy annak a kockázata vagy látszata fennáll, köteles azt a döntéshozatalt megelőzően …haladéktalanul bejelenteni”.
Ebből a megfogalmazásból nem világos, hogy az összeférhetetlenné nyilvánított kuratóriumi tagnak vagy más vezetőnek távoznia kell-e tisztségéből, vagyis hogy az összeférhetetlenség kimondása az ilyen közalapítványokról szóló 2021. évi IX. törvényben meghatározott visszahívást (köznapi nyelven leváltást) jelenti-e, valamint hogy a kormányban betöltött miniszteri, államtitkári tisztség érthető-e úgy, hogy az ilyen kuratóriumi tag „politikai hovatartozása miatt” nem képes a pártatlan munkára.
A törvényjavaslat másik része a pénzügyőrség feladatává teszi az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálatainak segítését. Az új szabályok az indoklás szerint lehetővé teszik, hogy az OLAF vizsgálók a vizsgálattal érintett helyiségbe vagy bármely más, üzleti célra használt területre a pénzügyőrökkel együtt bejussanak. Továbbá a pénzügyőrök helyszínbiztosítással támogatják a vizsgálat zavartalan lefolytatását, így az OLAF ellenőrök hozzáférhetnek a szükséges iratokhoz, adathordozókhoz és védelmet kapnak a tettleges ellenszegüléssel szemben. A fináncok ilyen esetekben bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésének gyanúja hiányában is beléphetnek a magánlakásnak nem minősülő helyiségekbe. Ellenszegülés esetén kényszerítőeszközöket alkalmazhatnak, és egy millió forint közigazgatási bírságot szabhatnak ki akár többször is.
