Itt a régóta várt lehetőség az otthonok energetikai felújítására, a környezetvédők azt kérik, éljen vele okosan a kormány

Energetikai lakáskorszerűsítési pályázati programra kellene költeni az uniós Helyreállítási Alap forrásainak nagy részét – javasolja a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) a kormánynak. A több mint 100 hazai környezet- és természetvédő szervezetet összefogó szövetség szerint erre tökéletesen alkalmas lenne az a plusz forrás amit az idén májusban bemutatott, az oroszországi energiahordozóktól való függőség csökkentését célzó, REPowerEU révén biztosít a tagállamoknak az EU.

Ez egyedülálló lehetőséget nyitott meg arra is, hogy Magyarország uniós forrásokra alapozva adjon új lendületet a lakásállomány energetikai célú felújításának

– írta keddi közleményében a szövetség, amely emlékeztetett, hogy a magyar kormány már jelezte, hogy a Helyreállítási Alap támogatási és hitel részét is lehívnák, ami összesen 5900 milliárd forintnyi forrást jelent. Arra is emlékeztettek, a Technológiai és Ipari Minisztérium illetékesei az elmúlt hetekben többször is tettek olyan nyilatkozatokat, amelyek értelmében hamarosan új energetikai felújítási pályázatok indulhatnak lakóépületekre, ennek a keretein belül az otthonok komplex energetikai felújítására lehet majd pályázni, és a támogatás feltétele lesz, hogy minimum 30 százalékos energiamegtakarítást érjen el az ingatlan.

A természetvédők jelezték, hogy “a támogatás intenzitása és pontos formája, célcsoportja még nem ismert”, viszont azt javasolták, hogy a pályázattal

ne csak a rezsit, hanem az energiaszegénységet is csökkentse a kormányzat, egy többéves, az alacsony és átlagos jövedelműeket differenciáltan elérő, mélyfelújításra ösztönző komplex energetikai otthonfelújítási pályázatcsomag formájában.

Az MTVSZ szerint egy teljes évtizednyi lemaradást kellene behozni a hazai lakások energetikai korszerűsítése terén ahhoz, hogy érdemi csökkenést lehessen elérni energiafogyasztásukban. Erre korábban kevés uniós és állami forrást allokáltak, ám a rezsicsökkentés augusztus 1-jén bevezetett reformja új, erőteljes ösztönzést adott az ilyen célú beruházásokra, “Így roham indult meg épületszigetelésért és más építőanyagokért. Azonban az alapanyagok ára és a kivitelezői díjak markánsan emelkednek, az árukészletek fogynak, és hosszú a várólista, miközben kevés a szakember” – írták, ami

még inkább nyilvánvalóvá tette, mennyire hiányzik egy átfogó, többéves, jól célzott, komplex és kiszámítható energetikai lakásfelújítás-támogató program.

A természetvédők szerint egy ilyen program segítségével

• a legtisztább módon lehetne csökkenteni az orosz eredetű energiaimportot;
• tartós rezsicsökkentés lenne elérhető,
• javítható lenne az energiaszegénységben élők helyzete, ennek révén pedig
• csökkenthető lenne a fűtési szezonban a levegőminőséget rontó rossz minőségű tüzelőanyagok használata,
• legkésőbb az évtized végéig legalább negyedével lehetne csökkenteni a hazai földgázimportot, a teljes éves magyarországi gázfelhasználást pedig legalább ötödével lehetne mérsékelni.

Megnézték, három év elég lenne-e az EU-nak, hogy elengedje az orosz gáz nagyját

Megegyezett az Európai Unió és az Egyesült Államok: már ettől az évtől lényegesen több cseppfolyósított földgázt szállítanak majd Európába, s ez a mennyiség a következő években több mint háromszorosára nő.

Ahhoz, hogy a fenti célok megvalósuljanak az MTVSZ négy ajánlást fogalmazott meg, röviden:

1. a rendelkezésre álló források – a REPowerEU, a helyreállítási alap Magyarországra jutható támogatás- és hitelkerete, illetve a KEHOP (Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program) Plusz – jelentős részének a lakóépületek energetikai felújítását kellene szolgálnia (ezek között azonban van olyan forrás, aminek a folyósítása bizonytalan a jogállamisági eljárás miatt – a szerk.),
2. a pályázati program legyen átfogó, többéves és széles körű, emellett arányosan jutalmazzák, ha a felújítás során felülmúlják a minimális, 30 százalék feletti energiamegtakarítást,
3. a támogatás legyen célzott: az alacsony jövedelműek esetében 100 százalék, a hitelképes, önerővel rendelkező, közepes vagy átlagos jövedelműek esetében 30–40 százalék,
4. mindezt kombinálják visszatérő alappal/hitellel, ahol a közepes vagy átlagos jövedelműek által visszafizetett összegeket visszaforgatják a támogatási alapba, lehetőséget biztosítva további háztartások felújításának támogatására.