Oroszország ukrajnai inváziójának hatásai, a világ jegybankjainak monetáris szigorításai, a kínai gazdaság lassulása húzzák le a világgazdaság kilátásait – írja negyedik negyedéves előrejelzésében az Economist Intelligence (EIU) elemzőközpont. A háború következtében magasak a nyersanyagárak, zavarok keletkeznek az ellátási láncokban, Moszkva pedig fegyverként használja az energiaárakat. Ez az állapot fennmarad 2023-ban is, az EIU azzal kalkulál, a háború nem ér véget, hanem elhúzódó konfliktussá alakul.

Az ellátási láncokban tapasztalható zavarok még a koronavírus-járvány miatt alakultak ki, az ukrajnai háború pedig rontott a helyzeten. A zavarok csak 2023 közepe után kezdhetnek normalizálódni – mivel Oroszország számos nyers- és alapanyag tekintetében fontos exportőr volt, a globális ellátási láncok átrendeződése gyakorlatilag biztosra vehető.

Az idei télen az eurózóna országai a gázfogyasztásuk visszafogására kényszerülnek, illetve az áramárakban további kiugrás várható, ami gazdasági visszaeséshez fog vezetni 2023-ban. Az EIU az év egészét érintő recesszióra számít Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban és Hollandiában.

Az energiaválság mélysége erősen függ attól, mennyire lesz hideg a tél, mennyire működik jól az EU-s szolidaritás (mind a fogyasztás visszafogása, mind a készletek megosztása terén), illetve hogy a vállalkozások mennyire lesznek képesek csökkenteni a gázfogyasztásukat. Így a hatások az egyes tagállamokat eltérően fogják érinteni.

A tengeri kijárattal nem rendelkező közép-európai országok (Szlovákia, Csehország, Magyarország) tripla gazdasági sokkra számíthatnak az energiahiány, a magas infláció, továbbá a német recesszió hatásai miatt.

Mivel mind az EU, az USA és Kína gazdasági növekedése jelentősen lassul, a világ összesített GDP-je 2022-ben 2,6 százalékkal nőhet, 2023-ban pedig csak 1,7 százalékkal. Oroszország ukrajnai háborúja mintegy ezer milliárd dollárral mérsékli a világgazdasági teljesítményt 2022-ben – írja előrejelzésében az EIU.