Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
„A kormány több eszközzel védi a családokat a háborús inflációval szemben” – ezzel a címmel adott ki sajtóközleményt a Pénzügyminisztérium, miután a KSH közölte, hogy 26 éve nem látott szintre, 20,1 százalékra nőtt az infláció. Nem ment egyszerűen: kicsit több mint öt órát kellett várni az inflációs szám megjelenése után arra, hogy megérkezzen a minisztérium reakciója.
Amiből aztán megtudjuk, hogy „a szankciók a háborúhoz közel eső országokban emelték fel leginkább az árakat”. Még szerencse, hogy itt van a magyar kormány, amely „Európában egyedülálló módon rezsicsökkentéssel, élelmiszerárstoppal, benzinárstoppal, kamatstoppal, a családtámogatások és a nyugdíjak értékének megőrzésével védi a családokat”.
Ez utóbbi megállapítás azért is különösen szép, mert mindarról, amit felsoroltak, már jóval a háború kezdete előtt döntött a kormány, tehát a nyílt elismerése annak, hogy már a háború előtt is jókora infláció volt. A rezsicsökkentéssel és az élelmiszerárstoppal pedig úgy büszkélkedik el a minisztérium, hogy a rezsi 62, az élelmiszerek átlagosan 35 százalékkal drágultak egy év alatt. Ami pedig a nyugdíjakat illeti, idén összesen 13,4 százalékkal nő a nyugellátások összege, miközben a nyugdíjas infláció még a sima inflációnál is nagyobb, 21,9 százalékos.
Persze semmi nem lehet tökéletes, azt ugyan megtudtuk a közleményből, hogy a háború és az elhibázott brüsszeli szankciók okoztak minden bajt, de legalább egy félmondatos gyurcsányozás bántóan hiányzott a magyarázatból. Nem baj, lehet még a mostaninál is magasabb infláció hamarosan, hátha majd akkor.
