Az állami bevételek növelésének szükségességével indokolja magát a Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter által benyújtott, az állami vagyongazdálkodás egyes szabályait módosító salátatörvény. Az indoklás szerint a hatékonyság- és bevételnövelés érdekében erősíteni, központosítani kell a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) szerepét – ebben van is ráció, az állami vagyonelemek kezelése jelenleg meglehetősen szétszórt, sok vagyonelem (például ingatlan) tulajdonosi jogait az állam nevében az MNV gyakorolja, de számtalan intézmény, szerv, miniszter kezében is vannak jogok.

A csomag kapásból az MNV tulajdonosi joggyakorlása alá rendeli a társadalombiztosítási alapok részét képező ingatlanvagyonokat. Továbbá a korábban az önkormányzatok által működtetett, 2012-ben központi irányítás alá vont egészségügyi intézmények (például kórházak) tulajdonosi jogainak gyakorlója szintén az MNV lesz.

Könnyebb lesz bérbe- és eladni ingatlanokat

A csomag továbbá több ponton és jelentősen enyhítené azokat a szabályokat, amelyek korlátozzák, hogy az állam (vagyis az adott állami vagyonelem tulajdonosi jogainak gyakorlója) milyen feltételek mellett, hogyan adhat el, illetve adhat haszonbérletbe vagyonelemeket (ingatlanokat).

A fontosabb változások:

• Maximum 90 napra miniszteri engedély nélkül is hasznosításba lehet adni műemlékeket,
• Maximum egy évre versenyeztetés nélkül bérletbe, hasznosításba adható állami vagyon,
• Versenyeztetés nélkül hasznosításba adható 50 négyzetméternél kisebb terület,
• Versenyeztetés nélkül hasznosításba adható 25 millió forint összérték alatti ingóság,
• Versenyeztetés nélkül hasznosításba adható ingatlan, ha az ahhoz kapcsolódó jog (különösen: bányászati jog) gyakorlásához ez szükséges,
• Versenyeztetés nélkül el lehet adni állami ingatlant a szomszédos ingatlan tulajdonosának,
• Versenyeztetés nélkül el lehet adni védett természeti területben meglévő kisebbségi állami részesedést tulajdonostársnak,
• Értékesíthető művelés alól kivett természeti terület a természetvédelmi kezelésért felelős szerv jóváhagyásával,
• A jelenlegi 15 helyett akár 25+5 évre adható hasznosításba állami vagyonelem.

Utóbbit a módosításcsomag azzal indokolja, hogy ha a bérlők saját beruházásokat hajtanának végre egy állami ingatlanon, akkor a jelenlegi 15 évnél hosszabb, 20-25 éves megtérülési időkre van szükségük.

A fenti lista alapján – ha az országgyűlés megszavazza a csomagot – érdemes lesz figyelni, hogy az állam milyen természetvédelmi területeket ad el, illetve

milyen bányászati joggal is rendelkező területeket ad hasznosításba versenyeztetés nélkül.

És kinek. A bányászati jogok explicit beemelése a törvényszövegbe legalábbis furcsa. Illetve nem egészen világos: ha egy bányászati területet versenyeztetés útján nem sikerül bérbe adni (minthogy ezek szerint nem kell senkinek), akkor miért lenne ez egyszerűbb versenyeztetés nélkül.