Feszültség és konfliktus a szervezetben – Hogyan kezelhető?
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
Visszafogják az inflációs mutatók emelkedését a kormány által a lakosági fogyasztóknak bevezetett energiaár-sapka, illetve a vállalati fogyasztók számára bevezetett hatósági áras konstrukció – jelentette be a brit statisztikai hivatal a Reuters szerint.
A statisztikai hivatal állásfoglalását sokan várták, az Egyesült Királyságban eddig alkalmazott ártámogatási megoldást ugyanis nem számolták bele az inflációs mutatókba. A statisztikai hivatal álláspontja szerint ugyanis azok esetében a háztartások irányába megvalósított juttatásról van szó, ami nem befolyásolja az árakat. Az infláció mértéke az inflációs mutatóhoz kötött államkötvények kamatozása miatt különösen fontos, hiszen minél magasabb az infláció, annál magasabb a kötvények hozama, ami plusz megterhelést jelent az államháztartás számára, illetve általában hozzájárul a kamatkörnyezet emelkedéséhez.
Magyarországon a lakosság hatósági áron kapja az energiát (ez 2010 előtt is így volt, a díjak befagyasztásából a Fidesz „rezsicsökkentés” néven csinált politikai terméket). A kormány augusztustól bevezetett egy magasabb díjakat tartalmazó, második díjsávot az átlagosnak mondott fogyasztási szint fölött. Ennek köszönhetően a szeptemberi infláció 20 százalék fölé ugrott.
Az Egyesült Királyságban a szeptemberi infláció 10,1 százalék volt, a brit jegybank októberre és valamivel 11 százalék alá várja az inflációs csúcsot. A magyar jegybank októberre „kellemetlen meglepetést” vár, az inflációs csúcsot idén év végére, jövő év elejére valószínűsítik 22 százalék környékére.
