Bár a kormány korábban előszeretettel büszkélkedett a napelemes áramtermelő kapacitások bővülésének dinamikájával és a (már nem is annyira ingyenes) lakossági napelemes pályázatokkal, az utóbbi hónapokban mégis csak olyan intézkedéseket hoz, amelyek kedvezőtlen hatással vannak az ágazatra.

Előbb meghatározatlan időre felfüggesztették a háztartási méretű kiserőművek hálózati csatlakozásának lehetőségét, miközben húzzák az időt a lakossági napelemes pályázatok nyerteseinek kifizetésével, majd november közepén 10 évben maximalizálták a már jóváhagyott háztartási napelemes rendszerek esetében a szaldóelszámolás lehetőségét. Most azonban úgy tűnik, ez utóbbiról szóló rendelet valójában még inkább ellehetetleníti az ilyen berendezések megtérülését, legalábbis a iparági szereplők ezt jelezték a Portfoliónak.

Eldőlt, meddig maradhatnak a kedvező szaldó elszámolásban a napelemesek

Már akinek sikerült még a hálózati csatlakozás felfüggesztése előtt ilyet telepítenie vagy beadnia igényét. Nekik fontos információ, hogy pár napja hozta le a Magyar Közlöny azt az MEKH-rendeletet, ami szabályozza, hány évig maradhatnak a kedvező szaldó elszámolásban, ha az otthonuk tetejére napelemet szereltetnek. Már az is sejthető, hogy nagyjából mire számíthatnak utána.

A napelemesek számára kedvező szaldó elszámolás lényege, hogy az általuk felhasznált elektromosenergia-mennyiséget csökkenteni tudják a napelemeik révén a hálózatba betáplált elektromos energiával, és csak a különbség után kell megfizetniük a díjakat, az adott – általában egy éves – elszámolási időszak alatt. Ennek időtartamát szabták meg egy november 18-i rendelettel 10 évre, ami után mindenki bruttó elszámolásba lép majd át, aminek a részletei egyelőre nem ismertek.

A rendeletet a MANAP iparági egyesület szerint azonban úgy is lehet értelmezni, hogy a szaldó éves elszámolási időszak 2024. január elsejével mindenki esetében havi elszámolásra változik. Ez pedig tovább rontja az amúgy is egyre drágábban telepíthető napelemes rendszerek megtérülését.

A szolgáltató ugyanis alacsonyabb áron veszi át a fogyasztó rendszere által megtermelt fölös energiát, mint amennyiért kiszámlázza az általa felhasznál áramot. Ez egy jól megtervezett rendszerrel nem probléma, mert a naposabb nyári időszakban nagyobb mennyiségben megtermelt energia kompenzálja a téli, kevésbé napos időszakban lecsökkent energiatermelést, vagyis a fogyasztó nem vagy csak keveset kell fizessen az áramért.

A havi elszámolással azonban megszűnik a rendszer szezonális energiatárolási funkciója – írja a lap, hiszen például a nyári hónapokban nem tudnak annyi energiát felhasználni az érintett háztartások, mint amit megtermelnek, a téli (illetve tavaszi és őszi) hónapokban pedig nem tudnak annyit megtermelni, mint amennyit elhasználnak.

A lépés a 40 kW-os kapacitás alatti rendszerrel rendelkező lakossági felhasználók zömét értinti. Az éves elszámolásra az számíthat a továbbiakban, aki az úgynevezett “profilos elszámolásban” marad, de a lap szerint ezzel a lehetőséggel gyakorlatilag nem élhetnek majd a lakossági felhasználók.

A rendelet értelmezése azonban vitatott, a Manap ezért állásfoglalást kért az MEKH-től, amire még várnak.