Hat százalékkal nőttek átlagosan az élelmiszer árak a Brexit miatt – állapította meg a London School of Economics friss tanulmánya, amely arra is kitért, hogy miért következett be az áremelkedés. A fő ok az, hogy csökkent a külföldi konkurencia, ezért a brit cégek könnyebben emelhették az árat vetélytársak híján. Ráadásul a brit élelmiszer-kereskedők előre számoltak a Brexit következményeivel, és megkezdték az áremeléseket, amelyek azután jelentős mértékben azért következtek be, mert a határokon az ellenőrzés elhúzódott, és emiatt átmeneti áruhiány alakult ki.

Richard Davies, a Bristoli egyetem professzora arról beszélt a BBC-nek, hogy egy mély és akadályok nélküli kereskedelem ért véget a Brexittel, sokféle ellenőrzésre van más szükség a határokon, rengeteg papírt kell kitölteni ahhoz, hogy az élelmiszerek átjussanak az Európai Unióból Nagy-Britanniába. Jó példa erre a hús, amelyhez állatorvosi engedélyek szükségesek, ezért jelentősen megdrágult, míg a zöldségek esetében kisebb az áremelkedés.

Davies professzor megerősítette azt a régi közgazdasági nézetet, hogy a szegény háztartások számára jelenti a legnagyobb gondot az élelmiszer-infláció, mert ők költenek a legtöbbet erre a jövedelemükből.

2019-ben, amikor a decemberi választások megerősítették a Brexitet, azonnal megkezdődött az élelmiszerárak emelkedése. A brit termelők ebből profitáltak, hiszen az uniós konkurencia kezdett kiszorulni a piacról. Az élelmiszerkereskedők viszont nem jártak jól, mert nem tudták áthárítani teljes mértékben az árak emelkedését a fogyasztókra. A tanulmány szerint ezért körülbelül 1 milliárd fontot veszítettek két év alatt.

Mit mond a kormány?

Rishi Sunak miniszterelnök kormánya sietett reagálni a kritikus tanulmányra. A konzervatív kormányfő most is híve a Brexitnek, amelynek a támogatottsága a komoly problémák miatt jelentősen csökkent. A külkereskedelmi minisztérium szóvivője elismerte a sajtó előtt, hogy “Sokan küszködnek a magas élelmiszerárakkal. Ennek oka a globális infláció, amely mindenütt megmutatkozik: az Egyesült Királyságban éppúgy, mint az Európai Unióban.”

A szóvivő hozzátette, hogy a brit kormány “igyekszik támogatni a legszegényebb családokat az energia-áremeléssel szemben, és speciális juttatásokkal, amelyeket a rászoruló, illetve a nyugdíjas háztartások kapnak”.

Kitért a szóvivő arra is, milyen most Nagy-Britannia és az Európai Unió kereskedelme: ”ez a világ legnagyobb olyan kereskedelmi egyezménye, amelyben nincsenek vámtarifák és nincsenek kvóták. 30 milliárd font értékű áru vámtarifáit szüntettük meg. Ezenkívül pedig igyekszünk csökkenteni a bürokratikus ügyintézést és csökkenteni az élelmiszerek árait” – mondta a külkereskedelmi minisztérium szóvivője a BBC-nek.