Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Budapest közműholdingja kiszervezi a hulladékszállítást egy Mollal közös cégbe, az erről szóló szándéknyilatkozatot már alá is írták.
A Népszava információi szerint elkezdték felmérni azoknak a vagyonelemeknek az értékét, amelyeket a főváros apportál a közös cégbe, az előzetes megállapodás szerint ugyanis a Mol ennek az értének megfelelő tőkével járulna hozzá ehhez a céghez. Az ügy gazdasági részét több tényező is bonyolítja.
Egyrészt, néhány ingatlan egyszerre jelenik meg a szemétszállítást végző FKF és egy másik fővárosi cég, a Budapesti Közművek Zrt-be szintén beolvasztott temetkezési vállalat könyveiben.
Másrészt az FKF célgépeinek (például kukásautóinak, hulladékválogatóinak), telephelyeinek és üzemeinek egy részét olyan uniós támogatásból vásárolták, illetve valósították meg, amelyet a fővárosi önkormányzat kapott, ezeket egyelőre még nem adhatja el a főváros, így nem kerülhetnek bele a közös cégbe. Ezek valószínűleg először csak haszonkölcsön szerződés alapján kerülnek a Mollal közös céghez.
Nagy kérdés ez alapján, hogy ezeket a több céghez tartozó ingatlanokat és a haszonbérleti szerződéseket hogyan lehet beárazni.
A Népszava szerint, ha alulbecsülik a fővárosi vagyonelemek értékét, könnyen kialakulhat egy olyan helyzet, amelyben a budapesti vezetésnek nem sok ráhatása lesz a hulladékgazdálkodására, miközben a több milliárdos vagyont sem birtokolja többé.
Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes azt mondta, hogy a fővárosi vagyonelemeket a könyv szerinti értéken számolják el az uniós támogatásból megvásárolt eszközöket pedig az eddig is alkalmazott képlet szerinti rögzített áron adják haszonbérletbe a közös cégnek. Kiss ezen túl azt is kifejtette a lapnak, hogy a városvezetés teljes mellszélességgel kiáll a közös cég mellett, méghozzá azért, mert a közös cég nélkül
- semmilyen ráhatása nem lenne a későbbiekben a fővárosi szemétszállításra,
- az FKF dolgozóit el kellene bocsátani, ahogy korábban a kéményseprő vállalat munkatársait az állami feladatátvételkor,
- teljesen ingyen kellene használatba adni az eszközöket.
A koncessziós szerződés szövegében az is szerepel, hogy az állam vállalja a Mol esetleges veszteségeinek fedezését, tevékenységen esetleg keletkező „extraprofitot” viszont csak több éves átfutás után sarcolja meg.
