Budapest közműholdingja kiszervezi a hulladékszállítást egy Mollal közös cégbe, az erről szóló szándéknyilatkozatot már alá is írták.

A Népszava információi szerint elkezdték felmérni azoknak a vagyonelemeknek az értékét, amelyeket a főváros apportál a közös cégbe, az előzetes megállapodás szerint ugyanis a Mol ennek az értének megfelelő tőkével járulna hozzá ehhez a céghez. Az ügy gazdasági részét több tényező is bonyolítja.

Egyrészt, néhány ingatlan egyszerre jelenik meg a szemétszállítást végző FKF és egy másik fővárosi cég, a Budapesti Közművek Zrt-be szintén beolvasztott temetkezési vállalat könyveiben.

Másrészt az FKF célgépeinek (például kukásautóinak, hulladékválogatóinak), telephelyeinek és üzemeinek egy részét olyan uniós támogatásból vásárolták, illetve valósították meg, amelyet a fővárosi önkormányzat kapott, ezeket egyelőre még nem adhatja el a főváros, így nem kerülhetnek bele a közös cégbe. Ezek valószínűleg először csak haszonkölcsön szerződés alapján kerülnek a Mollal közös céghez.

Nagy kérdés ez alapján, hogy ezeket a több céghez tartozó ingatlanokat és a haszonbérleti szerződéseket hogyan lehet beárazni.

A Népszava szerint, ha alulbecsülik a fővárosi vagyonelemek értékét, könnyen kialakulhat egy olyan helyzet, amelyben a budapesti vezetésnek nem sok ráhatása lesz a hulladékgazdálkodására, miközben a több milliárdos vagyont sem birtokolja többé.

Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes azt mondta, hogy a fővárosi vagyonelemeket a könyv szerinti értéken számolják el az uniós támogatásból megvásárolt eszközöket pedig az eddig is alkalmazott képlet szerinti rögzített áron adják haszonbérletbe a közös cégnek. Kiss ezen túl azt is kifejtette a lapnak, hogy a városvezetés teljes mellszélességgel kiáll a közös cég mellett, méghozzá azért, mert a közös cég nélkül

• semmilyen ráhatása nem lenne a későbbiekben a fővárosi szemétszállításra,
• az FKF dolgozóit el kellene bocsátani, ahogy korábban a kéményseprő vállalat munkatársait az állami feladatátvételkor,
• teljesen ingyen kellene használatba adni az eszközöket.

A koncessziós szerződés szövegében az is szerepel, hogy az állam vállalja a Mol esetleges veszteségeinek fedezését, tevékenységen esetleg keletkező „extraprofitot” viszont csak több éves átfutás után sarcolja meg.