A hazai háztartások 60 százalékának nőtt a rezsije

A rezsicsökkentési szabályok módosítása (a rezsicsökkentés csökkentése) kisebb-nagyobb összeggel, de növelte rezsiszámlát a hazai háztartások 60 százalékának – derül ki GKI és a Masterplast közös reprezentatív felméréséből, amit a változás után bő négy hónappal, december 1. és 8. között készítettek.

Az eredmények azt mutatják, hogy a megkérdezettek közel harmadát nem érintették anyagilag a változások, 8 százalékuk pedig nem tudott vagy nem akart válaszolni erre a kérdésre.

Az eredmények több szempont alapján is változóak, a lakóingatlan jellege szerint például jelentős különbségek mutatkoztak:

míg a családi házakban élők kétharmada szerint emelkedett a rezsijük, a társasházi lakások lakóinak alig fele nyilatkozott ugyanígy.

A településtípusok alapján is jelentősek a különbségek, minél kisebb a település, annál többen tapasztalták a költségek növekedését:

• Budapesten átlagosan, 53,
• a megyei jogú városokban 55,
• az egyéb városokban 60,
• míg a községekben élők 68 százaléka számolt be erről.

Kínunkban nevetünk: a hvg.hu olvasói szerint a rezsicsökkentés-csökkentés 2022 szava

Közel 14 ezer olvasónk mondta el véleményét, hogy a háború és válság sújtotta 2022-ben melyik kifejezés tapadt meg a legjobban a köztudatban. Kiderült: a tökös ukránoknál és a rekordinflációnál is jobban beakadtak a kormány rezsivel végrehajtott bűvésztrükkjei.

A számlák drágulásának mértéke is különbözőképp alakult azoknál, akiknek nőttek a költségeik:

• 32 százalék havonta 10 ezer forintnál alacsonyabb,
• 26 százalék 11 és 20 ezer közötti,
• 11 százalék 21 és 30,
• 7 százalék 31 és 40,
• 12 százalék pedig 40 ezer forint feletti költségemelkedésről számolt be.
• (Erre a kérdésre minden nyolcadik háztartás nem tudott vagy nem akart válaszolni.)

A rezsiemeléssel érintett válaszadók átlagosan havi 22 ezer forintos kiadástöbbletről adtak hírt. „Ha figyelembe vesszük az ezzel nem érintett válaszadókat is, akkor a rezsiszabályok módosítása egy átlagos magyar család számára havonta 12 ezer forintnyi plusz kiadást jelent" – írták a felmérés eredményeit ismertető közleményben, emlékeztetve, hogy a vonatkozó kormányrendeletben szereplő átlagfogyasztó az áramért havi 7570, a földgázért 14 700 forintot fizet.

Az összes háztartást figyelembe véve a családi házakban élők havi átlagban 15 ezer, a társasházi lakásokban élők 7–8 ezer forint körüli többletteherről számoltak be.

Március helyett április végéig lesznek érvényesek az év elejétől élő, átlagfogyasztás feletti lakossági rezsidíjak

Logikusat lép a kormány, amilyen árakat most megállapítanak, azokat kitolja egészen a fűtési szezon végéig.

A többség spórolna

A GKI jelezte, hogy a háztartási energia árának változása, illetve az energiapiac jövőjével kapcsolatos bizonytalanságok arra ösztönzik az embereket, hogy valamilyen módon csökkentsék az energiafelhasználást, erre rákérdezve pedig a következő eredményeket kapták:

• 78 százalék próbált valamilyen módon takarékoskodni,
• 18 százalék semmilyen takarékossági módszert nem alkalmaz és nem is tervez ilyet,
• 4 százalék pedig nem tudott vagy nem akart válaszolni.

A családi házakban élők 82, a társasházi lakásokban élők 74 százaléka számolt be valamilyen takarékoskodást célzó törekvésről, és

még a rezsiszabályok módosítása által nem érintett családok kétharmadának is szándékában áll takarékosabban bánni az energiával.

A módszerek változatosak, a felmérésből kiderül, hogy a családok 45 százaléka a korábbinál takarékosabban használja az elektromos energiát, minden kilencedik család egy vagy több, a korábbinál jobb energiahatékonyságú háztartási gépet is beszerzett vagy tervez beszerezni a következő egy évben. Ezek már önmagában is jelentős fejlemények, nemcsak anyagi, hanem fenntarthatósági szempontból is – jegyezték meg a kutatás készítői. A kutatók által megkérdezettek bő harmada lejjebb csavarja a termosztátot, emellett:

• a családi házak 36;
• a tégla építésű társasházi lakások 40 százaléka;
• a panellakások lakóinak negyede fűti a korábbinál alacsonyabb hőmérsékletre ingatlanát;
• megkérdezettek 18 százaléka nem fűti lakása egy részét – ez a módszer leginkább családi házakban élők, illetve a 60 év felettiek körében népszerűbb az átlagosnál;
• minden hatodik (de a családi házakban élők közül csaknem minden negyedik) háztartás gyakrabban használ a gázfűtést kiváltó, már meglévő másik fűtési mód (fa vagy széntüzelés, elektromos fűtés, klíma).

Beruházás az energiatakarékosságba

Minden nyolcadik család tervez energiamegtakarítást célzó korszerűsítést (hőszigetelést, nyílászáró-cserét, új fűtési megoldás beépítését) a következő egy évben. A 60 év feletti válaszadók családjai e téren kevéssé aktívak, közülük csak minden tizenharmadik készül ilyenre.