Kiakadt a szegedi alpolgármester Lázár János építésügyi hatalmán

A napokban került ki az Építési és Közlekedési Minisztérium honlapjára az a törvénytervezet, amely alapján a tárcavezető, Lázár János kezébe kerülne az összes közpénzből megvalósuló beruházás, ideértve az uniós forrásból finanszírozottak is. Nagy Sándor szegedi városfejlesztési alpolgármester a Facebook-oldalán fakadt ki a tervezet tartalma ellen, szerinte az még az Alaptörvénnyel is ellenétes.

„A kisgömböc nem nyugszik” – kezdi a bejegyzését a szegedi alpolgármester, amit a szeged.hu vett észre. Nagy Sándor ki is fejti, hogy szerinte miért nem jó ötlet, hogy egy központi vízfej döntsön az önkormányzati beruházásokról is:

„Miért gondoljuk, hogy a nagy, központosított közbeszerzésben kiválasztott vállalkozók olcsóbban jobb munkát fognak végezni, mint a helyben kiválasztottak. (És persze a helyiek egy ilyen közbeszerzésen valószínűleg el sem tudnának indulni.)

Az fog történni, hogy a szegediek ügyeiben egy újabb budapesti vízfej-apparátus dönt majd, és már tudjuk, hogy ez oda vezet, hogy minden lassabban és rosszabb minőségben valósul meg.

Ez a törvényjavaslat elfogadhatatlan, mert lehetetlenné teszi, hogy a 21–27-es uniós ciklus pénzeit a szegediek érdekében, hatékonyan és gyorsan használjuk fel, azonnal vissza kell vonni! – írta a városvezető.

Nagy a szegedi Madách iskola tornatermét hozza példának, ugyanis ennek a már nem önkormányzati fenntartású oktatási intézménynek már évekkel ezelőtt leégett a tornaterme, de a mai napig nem döntöttek a „vízfej központban" arról, hogyan újítsák fel a tornacsarnokot. A momentumos alpolgármester szerint az önkormányzatiság már csak mutatóba megmaradt önállóságának utolsó elemeit is lerombolja a kormány ezzel a törvénnyel, amennyiben azt megszavazza a parlament.

A tervezet a törvény hatálya alá sorolja azokat a beruházásokat, amelyek legalább 50 százalékban állami és közvetett uniós forrásokból valósulnak meg. A napokban kézhez kapott tervezetet bíráló Nagy Sándor, városfejlesztési alpolgármester a hvg.hu kérdésére válaszolva úgy értelmezte a tervezetet, hogy a beruházások kikerülnének egy időre, a beruházás időtartamára az önkormányzat kvázi tulajdonából, ami szerinte az Alaptörvénnyel ellenes.

A tervezet kivételt tesz az atomerőművi beruházás vagy a Budapest-Belgrád vasútvonal tekintetében, de kiveszi az egységes beruházási rendszer alól a közérdekű alapítványok, az egyházak, civil szervezetek, illetve a magyar közpénzből, de határon túl megépülő beruházásokat is, ugyanakkor a forrás felett diszponáló miniszterre ruházza a projekttel kapcsolatos felügyeletet. A január 12-én közzétett tervezet egyébként péntekig van társadalmi vitán, még addig lehet észrevételeket írni az építési beruházások rendszerének teljes átszabásához.

Lázár János a 2022-ben hivatalba lépő kormányban kapta meg az építésügyek és állami beruházások felügyeletét. Májusban, miniszterjelölti meghallgatásakor elmondta, hogy a beruházások felülvizsgálata után (ennek keretében állítottak le minden olyan projektet, amely még nincs építési fázisban) egy új, egységes kerettörvényben szabályozzák majd a beruházásokat. Akkori ígérete szerint ezt már ősszel be kellett volna nyújtani az Országgyűlésnek, a tervezet így most pár hónapos késéssel került a benyújtást megelőző társadalmi egyeztetésre.

A politikus a felelősségek megosztásával kapcsolatban akkor úgy fogalmazott: „arról a kormány dönt, mi épül, a hogyan az én feladatom”.