Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Az Európai Unió szénimportjának az 54 százaléka Oroszországból jött a háború előtt, most ezt sikerült nullára csökkenteni – mutat rá a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA), amelynek adatai szerint az olaj esetében az uniós behozatal egyharmadát jelentette az orosz import, mára viszont tilos lett a tengeri szállítás. Mindössze négy uniós tagállam – köztük Magyarország – kapott felmentést a szankció alól, mert nincsen tengerpartja, az olaj ide vezetékeken érkezik.
Földgáz esetében 40 százalék volt Oroszország részesedése az uniós importban a háború előtt, ezt sikerült 10 százalék alá csökkenteni. Mindez komoly csapást jelent az orosz gazdaságra, amelynek az energiaexport volt a legfontosabb bevételi forrása – állapította meg az IEA.
Miért problémás a nukleáris energia?
Egyrészt azért, mert a hidegháború idején a Szovjetunió olyan atomerőműveket épített a szövetséges országokban – így Magyarországon is –, melyek csakis orosz nukleáris fűtőelemekkel működnek. Az Euratom Supply Agency szerint 2021-ben, az utolsó békeévben a Roszatom szállította az Európai Unióba az uránium 20 százalékát, az orosz óriás végezte az urániumdúsítás egyharmadát, és a szolgáltatások egynegyedét az Európai Unióban.
Az Európai Unió tagállamai 2021-ben 210 millió eurót fizettek Oroszországnak az urániumért. Ez eltörpül az olajimport mellett, amely 88 milliárd eurót tett ki abban az évben. Mi történt 2022-ben? Tavaly egymilliárd dollárral nagyobb értékben exportált uránt és nukleáris technológiát külföldre Oroszország – írja a Royal United Services Institute. Hogy alakult ez az Európai Unióban? – tudakolta a brüsszeli Politico munkatársa az intézetben. Egyes országokban csökkent: ilyen Bulgária és Csehország, másutt viszont nőtt az orosz export: ilyen Magyarország, Szlovákia és Finnország.
„Az adatok csak részlegesek, ezért nehéz általános következtetést levonni, de az biztos, hogy a függés az orosz nukleáris fűtőelemektől fennáll. Ennek továbbra is van piaca az Európai Unióban” – mondta Darya Dolzikova, az intézet szakértője.
Magyarország a legelső
Az Oroszországból érkező nukleáris import értéke Magyarországon megközelíti a 150 millió dollárt, és dinamikusan növekszik. 65 százalékkal nőtt meg a nukleáris import értéke Oroszországból 2022-ben. Ennél gyorsabban csak Szlovákiában nőtt: 72 százalékkal.
Hollandia, Németország és Svédország eközben nullára csökkentette a nukleáris importot Oroszországból.
Ebben a helyzetben érthető, ha a szankciók az orosz nukleáris energiaimportra igencsak megosztják az Európai Uniót, melyben 18 olyan atomerőmű működik, melyet az oroszok építettek. „Ez a szankciós vita hamvába holt már a kezdet kezdetén” – mondta a Politicónak egy magát megnevezni nem kívánó uniós diplomata. Ő beszélt arról is, hogy Magyarország ellenezte leginkább ezt a szankciót.
Bulgária és Csehország eközben szerződést írt alá az amerikai Westinghouse-szal nukleáris fűtőelemek szállításáról, de a szakértők szerint három évbe is beletelhet, amíg ez a gyakorlatban is megvalósul.
Finnország felmondta új atomerőmű szerződését a Roszatommal, amely beperelte ezért az uniós tagállamot. Szlovákia viszont új erőmű blokkal gazdagodott, és ennek a nukleáris fűtőanyagát Oroszország szállítja egészen 2026-ig.
Magyarország tovább erősíti a nukleáris együttműködést Oroszországgal, ez a Paks2 atomerőmű. „Ebből pedig az következik, hogyha lesz is valamikor szankció az orosz nukleáris energiára, akkor a törvény tele lesz kivételekkel” – mondta a Politico munkatársának egy magát megnevezni nem kívánó uniós diplomata Brüsszelben.
