Belgium az az ország, ahol a végestelen-végig ki vannak világítva az autópályák, az ország jelképe pedig a nukleáris kor beköszöntét ünneplő csillogó-villogó emlékmű. De van jövője a korábban minden probléma megoldásának tartott atomenergiának?
Az ukrán–orosz háború kezdete óta ismét nő Magyarországon a szénhidrogén-kitermelés. A hazai olaj csepp a tengerben, földgázból viszont az ország közel önellátó lehetne a fogyasztás lefaragásával.
Az nem tiszta, ki veszi meg a korábban az osztrák olajtársaságnak szánt energiát.
Az anyagi, geopolitikai és környezeti megfontolások is a száz százalékban megújuló elektromosenergia-termelés felé mutatnak, a kormány mégis az orosz energiafüggést erőlteti a paksi atommal és a gázerőművekkel. Minden lépés, ami nem a megújuló energiatermelés felé irányul káros, és kizárólag politikai érvekkel támasztható alá, írja Jávor Benedek, energiapolitikával is foglalkozó politikus, korábbi EP-képviselő. Mindezt le is modellezték, és a számok azt mutatják: a jelenlegi ellentmondásos kormányzati energiapolitika nem az ország érdekeit szolgálja.
Mégsem kell 2029-ig várni az új szélerőművi kapacitások engedélyezésére: a kormány úgy döntött, két hónapon belül kiosztják a csatlakozási engedélyeket azokra a projektekre, amelyeket 2030 előtt megvalósítanának. A 2030 utánra időzített igényeket viszont – legyenek azok bármilyen megújulók – elutasítják, és új szabályok alapján bírálják majd el.
Azt eddig is lehetett sejteni, hogy addig fog üzemelni a Mátrai Erőmű, amíg meg nem épülnek az új gázerőművek, most már kormányhatározat is szól erről.
Új ember felel az energiaellátás biztonságáért a Külügyminisztériumban, miután lemondott az eddigi helyettes államtitkár.
A kormány folytatni kívánja a paksi bővítést, de legalábbis tudnak róla, hogy a kis, moduláris reaktorok rohamtempóban fejlesztett technológiája lehetséges opciót kínál. Lantos Csaba energiaügyi miniszter az MCC-n beszélt, mi is végighallgattuk.
Új kőolajvezeték épülhet Szerbia felé, nyáron kötnék meg róla a megállapodást. A kormány gázszállításban is számít a déli szomszédra, megújították a bértárolási megállapodást, és közös szerb-magyar vállalat segítségével terjesztenék a földgázt a kelet-európai piacon.
Jelentősen csökkentsük a gázfelhasználást és növeljük a megújuló energiatermelést. Tartsunk ki Paks II. mellett, de lehetőleg ne orosz fűtőanyaggal – többek között ezeket javasolja a hazai energiapolitika alakítóinak az Egyensúly Intézet. A további ötletek között még: mélyfelújítások, nyugati energiaimport, Robin Hood-adó alóli mentesség a megújulóknak.
Moszkvában megerősítették Kína és Oroszország barátságát Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin negyvenedik csúcstalálkozóján, de nem állapodtak meg a Szibéria ereje 2 földgázvezetékről, amely pedig különösen fontossá vált az oroszok számára, miután elveszítették az európai piac nagy részét.
A magyar kormánynak szándékában sem áll leválni az orosz energiáról, a diverzifikáció ugyan cél, de a jövőben is számolnak az orosz energiahordozókkal. Szijjártó Péter szerint a Gazprom – amely tavaly több európai partnere felé sem teljesítette kötelezettségeit és aktívan dolgozott az árak felverésén – megbízható partner.
Csökkentenék az energiamixben a földgáz arányát, de közben gázfaló erőműveket építenének az akkugyárak energiaigényének kiszolgálására.
Oroszország Ukrajna elleni agressziójának kezdete óta az Európai Unió igyekszik megszabadulni az orosz energiától való függéstől. A földgáz, az olaj vagy a szén esetében ez, ha néha akadozva is, de megy, ám a nukleáris energiában egyelőre nemigen lehet alternatívát találni.
Norvég értelmiségiek egy csoportja levelet írt a kormánynak, melyben javasolják: az eurómilliárdok egy részét fordítsák Ukrajna támogatására. Nem kis összegről: 180 milliárd euróról van szó.
Az energetika teljes állami vezérkarát lecserélte Orbán Viktor, mert a drága rezsicsökkentés és az oroszbarátság kezdte maga alá temetni a kormányt. Segítséget abból az üzleti körből hívott, amelyet az elmúlt tíz évben maga is dédelgetett.
A dekarbonizáció és az energiaválság közepette globális trend, hogy az országok az eredetileg jellemzően 40 éves üzemidejük akár duplájáig üzemeltetnék nukleáris erőműveiket. Ehhez a csapathoz csatlakozna Pakssal Magyarország.
Európai zöldpárti politikusok felkérésére végzett átfogó elemzést a finn LUT Egyetem kutatócsoportja. Több forgatókönyvet is vázol, amelyek közül a leginkább ambíciózus az, amelyik már 2035-re reális lehetőségként vázolja a teljes zöld átállást. Az eggyel kevésbé merész, éppen ezért valószínűbb számítás szerint 2040-re, vagyis tíz évvel a most elfogadott határidő előtt teljesülhetnek az uniós klímacélok.
Szakmai előélete alapján bizakodni lehetett abban, hogy az államtitkár, majd miniszter a rábízott területeken valóban hasznos, építő munkát végez, de ez illúziónak bizonyult.
Kétharmados törvényt is módosítania kell a Fidesznek, hogy olyan mértékű centralizációt hajtson végre az energiapolitikában, amilyet Orbán Viktor elhatározott. Kicsi az esélye, hogy az energetikai miniszterré avanzsáló Lantos Csaba éppen a kormányfő retrográd politikáján változtatna.
