Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Hétfőn és kedden az uniós energiaminiszterek tanácskozásának szüneteiben kezdte meg a nukleáris szövetség szervezését a francia diplomácia, amely 13 államból álló erős lobbit akar Brüsszelben. Egyelőre 11 uniós tagállam – köztük Magyarország – írta alá a közös nyilatkozatot Stockholmban.
“Emlékeztetni kívánom önöket arra, hogy az atomenergia adja a 25%-át az összenergiának az Európai Unióban” – mondta a 12 meghívott állam képviselőinek Agnes Pannier-Runache francia energiaminiszter, aki sietett hozzátenni: “az atomenergia a szél- és a napenergia után a legfontosabb abból a szempontból, hogy mikor érhetjük el a karbonsemlegességet”.
Melyik 12 uniós tagállamra számít Franciaország? Magyarország, amely ellenzi a Roszatom elleni szankciókat nyilvánvalóan benne van a csapatban, de ez már akkor kiderült, amikor Szijjártó Péter külügyminiszter Párizsban egyeztetett a francia diplomácia vezetőjével, Catherine Colonnával. Magyarországon kívül a franciák számítanak Bulgáriára, Csehországra, Finnországra, Hollandiára, Horvátországra, Olaszországra, Lengyelországra, Romániára, Svédországra, Szlovákiára és Szlovéniára is. Ezenkívül a franciák be akarták vonni Belgiumot és Luxemburgot is, de ott az energiaminiszter kijelentette: az atomenergia nagyon lassú. Ezen azt értette, hogy az atomerőművek kivitelezése legkevesebb 12-15 évig tart, vagyis a karbonsemlegesség elérését nem segítheti igazán.
A nukleáris szövetség fő ellenfele Németország, amely megválik a nukleáris energiától. Berlinnel szemben Franciaország, a nukleáris szövetség többi államával együtt éppúgy környezetkímélő energiának tekinti az atomot, mint a szél- vagy napenergiát.
A franciák által meghívott két ország maradt ki a nukleáris szövetségből: Olaszország és Svédország.
A jövőt illetően nagyszabású terveket fogalmaz meg a közös nyilatkozat. Közös beruházásokat a nukleáris iparban, a biztonsági intézkedések közös kezelését, kutatásokat és felfedezéseket ezen a téren.
Részt vett a nukleáris szövetség alakuló ülésén Kadri Simpson, az Európai Bizottság energiapiacért és a zöld megállapodás teljesítéséért felelős tagja is, aki felszólította a résztvevőket, hogy próbáljanak meg eltávolodni az orosz atomerőművektől, és csökkentsék a függésüket az orosz fűtőelemektől. Helyettük a kis moduláris atomerőműveket (SMR) ajánlotta.
Anna Moskwa lengyel energiaminiszter a Contexte francia hírügynökségnek arról beszélt, hogy újabb ülések lesznek, melyeken az érintett tagállamok megvitatják a nukleáris energia jövőjét.
Svédország energiaminisztere részt vett a tanácskozáson, de nem írta alá a közös nyilatkozatot arra hivatkozva, hogy jelenleg Svédország az Európai Unió soros elnöke, tehát az egységet kell képviselnie. Svédország ettől függetlenül együttműködik Franciaországgal a nukleáris energia terén: Ulf Kristersson svéd miniszterelnök januárban tett látogatást Párizsban, hogy tisztázza a feltételeket.
