Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
„Azt hiszem, hogy háborús gazdasági modell kell az európai hadiiparnak az ukrajnai háború miatt” – nyilatkozta a brüsszeli Politiconak a francia biztos. Thierry Breton hozzátette: „Elszántan küzdök azért, hogy az európai hadiipar felfusson, és megfeleljen egy katonai konfliktus kihívásainak. Mindenekelőtt a lőszerellátásra gondolok.”
Kedden és szerdán az uniós tagállamok védelmi miniszterei először vitatják azt meg, hogy miképp lehetne közös lőszerbeszerzéssel ellensúlyozni a hiányt, amely amiatt állt elő, hogy az Európai Unió tagállamai – Magyarország kivételével – jelentős fegyverszállításokkal támogatják Ukrajna harcát az orosz agresszió ellen.
Viták várhatóak az uniós védelmi miniszterek kétnapos tanácskozásán, mert az érdekek és a szabványok eltérnek egymástól az Európai Unió tagállamai között. Thierry Breton a stratégiai autonómia híve, vagyis azt szeretné, ha az Európai Unió az Egyesült Államokkal versenyképes hadiipart fejlesztene ki egységes szabványok alapján.
Miből? Egyelőre az Európai Uniónak csak kevés pénze van erre: 500 millió eurós alap áll rendelkezésre a közös fegyver- és lőszerbeszerzésre. Ezt az EDIRPA alapot EDIP-pé alakítják, az utóbbi a European Defense Investment Program rövidítése. Csakhogy ahogy a hvg.hu is korábban megírta: közvetlenül az uniós költségvetésből ezt nem lehet pénzelni. Erre Johannes Hahn költségvetési biztos mutatott rá mondván: az alapokmány kizárja a közvetlen költségvetési finanszírozást. Akkor mi lehet a megoldás?
A Luxemburgban működő Európai Beruházási Bank (EIB) elvben adhatna pénzt, hiszen ez a pénzintézet több milliárd eurós hiteleket nyújt. Csakhogy az alapokmánya kizárja a fegyver és lőszergyártás finanszírozását.
Politikai problémák is jelentkeznek, mert több tagállam nem ért egyet a közös fegyver- és lőszerbeszerzéssel. Magyarország mellett Ausztria és Írország sem fogadja ezt el.
Brüsszel már támogatja az ukrajnai fegyver- és lőszerszállításokat a European Peace Facility alapból.
Már 3,6 milliárd eurót kaptak ebből az alapból azok a tagállamok, amelyek fegyvereket és lőszert szállítottak Ukrajnának. Megszavaztak ennek az alapnak még újabb 2 milliárd eurót.
Ukrajnának sürgősen lőszer kell
Erről tájékoztatja az uniós védelmi minisztereket Reznyikov ukrán honvédelmi miniszter Stockholmban – közölte az ukrán hírügynökség. A Reuters szerint háromlépcsős tervet dolgozott ki Brüsszel arra, hogy megoldja Ukrajna lőszerhiányát.
Az első lépcsőben minden tagállamot arra buzdítanak, hogy adjon több lőszert Ukrajnának. A második lépcsőben villámgyorsan szerződéseket kellene kötni az uniós tagállamoknak, illetve Norvégiának a 155 milliméteres lövedékek gyártására, mert ebből van a legnagyobb hiány Ukrajnában. A harmadik lépcsőben az uniós külügy és hadügyminiszterek elfogadhatnak egy tervet az uniós fegyverszállítások finanszírozására március 20- án. Ezt szentesíthetné azután az Európai Unió csúcstalálkozója, melyet nem sokkal azután tartanak meg.
„Remélem, hogy politikai konszenzus alakul ki Stockholmban” – nyilatkozta az uniós védelmi miniszterek tanácskozásáról Észtország védelmi minisztere. Hanno Pevkur „új pénzt” sürgetett az ukrajnai fegyverszállításokra, melyek közül most a tüzérségi lőszerek a legfontosabbak Ukrajna számára.
