Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Követeljük a Gazdasági Versenyhivatal Elnökének lemondását!
– közölte meglehetősen ingerült hangú Facebook-posztjában a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesülete. „2011-óta folyamatosan jogsértéseket állapít meg a GVH, mégsem történik semmi! A saját országunkban teszik külföldi cégek tönkre a teljes magyar kisüzemi sörágazatot! Évi 80-90 milliárd forint árbevételt vesznek el a kis főzdéktől és évi 20 milliárd forinttal fizetnek többet a csapolt sörért a magyar sörfogyasztók! Ebből elég volt! Kérjük a GVH elnökét, hogy mondjon le, és adja át a székét egy olyan kompetens embernek, aki a jogszabályokat, a szabad versenyt és a magyar ipart képviseli!” – írják.
Az ügy előzménye, hogy a Versenyhivatal átfogó vizsgálatot végzett a hazai italpiacról. Jelentésükben azt állítják: „Ahol markánsan megjelenik a fogyasztói igény a szélesebb kínálatra és a különleges, kisüzemi termékekre, ott ezek a termékek fel is kerülnek az itallapra”, valamint azt javasolják a jogalkotónak, a vendéglátóegységek megsegítése érdekében átmenetileg függesszék az italkínálat bővítésére vonatkozó szabályt – emlékeztet a Beerporn.hu.
A Kisüzemi Sörfőzdék Egyesülete (KSE) ezzel kapcsolatban ugyanakkor úgy véli: a GVH már 2011-ben megállapította, hogy a piacon jelenlévő multik magatartása megnehezíti a többi vállalkozás piaci részesedésének növelését, és ezt erősíti meg a 2023-as vizsgálat is. Az egyesület arra is felhívja a figyelmet, hogy a 2011-ben indult GVH vizsgálat rögzített számos törvénytelenséget a piaci erőfölénnyel rendelkező cégek szerződéses rendszerében, ez a gyakorlat mégsem változott lényegesen az elmúlt 12 év alatt.
A KSE reakciójában az is olvasható: „A piaci erőfölényben lévő multinacionális sörgyárak olyan szerződésekbe kényszerítik bele a vendéglátószektor több mint 75%-át ellátó ital-nagykereskedő cégeket, amelyekben a sörgyárak meghatározzák az ital-nagykereskedők továbbértékesítési árait, földrajzilag lehatárolják az ital-nagykereskedők működési területét, befolyásolják, hogy az ital-nagykereskedő milyen termékeket forgalmazzon, illetve milyen termékből mennyit értékesítsen”.
Hozzáteszik: a vendéglátók és végül a sörfogyasztók 65%-kal fizetnek többet „a három külföldi nagyüzemi sörgyár” söreiért, mint egyébként versenyhelyzetben kellene, mert a torzított piacon „úgy árazzák a multik az olcsó termékeiket, ahogyan csak akarják”.
A GVH lapunknak is elküldött reakciójában azt írta: megdöbbenéssel értesült a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének nyílt leveléről, annak hangvételről, stílusáról. Közölték: február 10-én bocsátották konzultációra az általuk készített ágazati vizsgálatot, és a piaci szereplők észrevételeit március 13-ig várják, így a KSE „nyitott kaput dönget”, mert épp folyamatban van a vizsgálat észrevételezése, nyilvános konzultációja. A versenyhivatal szívesen fogadja a szakmai észrevételeket, a durva személyeskedést ugyanakkor visszautasítja.
Hozzátették, hogy jelenleg több versenyfelügyeleti eljárást is folytatnak a sörkereskedelem piacán, a GVH Versenytanácsa ugyanakkor "nem durva követelések alapján, hanem a jogállami normáknak megfelelően, a konkrét vizsgálatok lezárása után hozza meg a bizonyítékokra alapozott döntéseit".
