Bedőlt egy neves amerikai bank, és esik a forint – mi történt?
A 2008-as nagy gazdasági válság óta nem látott bankcsőd rengette meg az USA-t, és egyre többen teszik fel a kérdést, hogy csak az első eldőlő dominó volt-e a Silicon Valley Bank összeomlása.
A múlt pénteken bedőlt Silicon Valley Bankot (SVB) 1983-ban alapították kifejezetten azzal a céllal, hogy olyan cégekből toborozzák ügyfeleiket, amelyekbe kockázatitőke-társaságok fektetnek összegeket. Ez már alapból kockázatos, hiszen a kockázatitőke-társaságok, ahogy a nevük is mutatja, jellemzően olyan cégeket finanszíroznak és segítik a növekedésüket, amelyek kockázata átlag feletti. Az ilyen cégeket, jellemzően startupokat éppen ezért a bankok kevésbé szeretik pénzelni, hiszen a szakma is úgy tartja, hogy könnyen elképzelhető, tíz befektetésből 9 nem fog bejönni. De ha egy beruházás sikeres lesz, akkor annak haszna visszahozhatja a többi veszteségét.
A bankok ennél kisebb kockázatot szeretnek bevállalni, mondhatni konzervatívabb a befektetési politikájuk, ezzel ment szembe sokáig a Silicon Valley, amelynek, ahogy a neve is mutatja, a legnagyobb startup-keltetetőben, a Szilícium-völgyben működött és az ott jelen lévő vállalkozásainak jelentős részével kapcsolatban volt.
A Silicon Valley rögös útja a sikerhez
A bankot a Bank of America három menedzsere alapította, a történet szerint pókerezés közben támadt az ötletük, hogy a nagy növekedési potenciállal rendelkező, de még szinte semmit sem felmutató cégeket finanszírozzanak. Sikerült is mintegy 100 befektetőt meggyőzniük és 1983-ban meg is kezdték a tevékenységüket.
A kezdetekkor mással is foglalkoztak, a kilencvenes évek elején például még portfóliójuk 50 százalékát ingatlanhitel tette ki, majd, miután a kaliforniai ingatlanpiac összeesése 1992-ben 2,2 millió dolláros veszteséget okozott a pénzintézetnek, 1995-re már csak az ügyleteik 10 százalékát tette ki az ingatlanfinanszírozás.
1995-től aztán tech-startupokba kezdtek el pénzt elhelyezni, főleg olyanokba, amelyek az internetet kihasználva akartak nagyot ugrani. Olyan cégekbe fektetettek be, mint a Cisco, és egy ideig jól is ment nekik, ám a dotcom-lufi kipukkadása az ezredfordulón őket is érzékenyen érintette, és a bank hirtelen elvesztette értékének 50 százalékát.
Pályafutása elején tehát már két nagy válság is érzékenyen érintette a Silicon Valley Bankot, ám megtörni nem tudta, sőt, a kétezres évek elején a korábbi kockázati tőkés kapcsolatait kihasználva külföldi terjeszkedést is megkezdte, többek közt Londonban, Izraelben és Pekingben is. Az első két hely a mai napig a legnagyobb USA-n kívüli startup-központ, Kína szerepe pedig megkerülhetetlen az innovációban, így bátran ki lehet jelenteni, hogy hiába voltak a korábbi bukások, a bank jó érzékkel lépett be az új startuppiacokra.
Mindemellett a hazai piacot sem engedték el, sőt, magasan a legkomolyabb szereplők lettek az innovációk finanszírozásában, aminek következtében 2015-re az amerikai startupok 65 százalékának volt üzleti kapcsolata a bankkal.
És akkor jött a Silicon Valley összeomlása
A bank felett a sötét felhők már 2021-ben megjelentek, amikor Mounir Gad, korábbi alelnök elismerte, hogy 2015-ben és 2016-ban megsértette a bennfentes kereskedelemre vonatkozó törvényeket. A véget mégsem ez jelentette, hanem az, hogy múlt hét végére kiderült, az SVB nem tudott további forrást bevonni, hogy folytatni tudja a működését, így fizetésképtelenné vált. A bank csődjében szerepet játszott az utóbbi időszakban komolyan megemelt amerikai alapkamat, ami része az infláció elleni küzdelemnek, de a bankok számára kötvények és jelzálog alapú értékpapírok értékvesztéséhez vezetett – az egész szektor mintegy 680 milliárd dollárt bukott ezen –, aminek a Silicon Valley Bank különösen kitett volt.
És az se segítette a helyzetét, hogy az általa finanszírozott iparágban az utóbbi időben sok vállalat küzdött nehézségekkel az elmúlt évek válságai után. A startupok ugyanis a megemelkedett kamatkörnyezetben és a kedvezőtlen gazdasági helyzetben egyre nehezebben tudtak új befektetőket, és a működésüket biztosítandó új forrást találni. Így veszteséges működésüket készpénz (bankbetét) állományukból finanszírozták az elmúlt hónapokban.
Hogy a pénzhiányt kezelni tudja, az SVB elkezdte eladni a lejáratig tartott jelzálogkötvényeit (HTM), amiben a bank mérlegfőösszegének csaknem a fele volt. Emiatt viszont akkora veszteséget kellett hirtelen elkönyvelni, ami tőkebevonást tett volna szükségessé. A probléma híre ráadásul rendkívül gyorsan elterjedt, aminek következtében egyes beszámolók szerint a betétek mintegy 40 százalékát próbálták meg hirtelen kivenni az ügyfelek. Ezt lényegében semmilyen bank nem tudná egyből teljesíteni.
Itt fontos kiemelni, hogy ekkorra a bank 8 500 dolgozót foglalkoztatott, eszközállományát 209 milliárd dollárra értékelték, amivel az USA 16. legnagyobb bankja volt, és nem mellesleg ez a legnagyobb bankcsőd a 2008-as nagy gazdasági válság óta. A bank bejelentése után Gavin Newsom, Kalifornia kormányzója egyből Joe Biden elnökhöz fordult, hogy segítsen megmenteni a bankot, azzal ugyanis nemcsak munkahelyeket és emberek megélhetését tudnák megvédeni, de annak elmaradása esetén Kalifornia teljes innovációs ökoszisztémája is veszélybe kerülhetne – ennek az az oka, hogy az állam bejelentette, a pénzintézet csődje miatt nehéz helyzetbe került vállalatokat nem mentik meg. Ez pedig elég komoly csapás lenne az USA gazdaságára, hiszen a kaliforniai Szilícium-völgyből jött a világ meghatározó startupjainak jelentős része, elég csak az Amazonra, a Teslára, a Google anyavállalatára, az Alphabetre vagy akár az Apple-re gondolni, és akkor nem beszéltünk az eBay-ről, a PayPalról, LinkedInről vagy az Nvidiáról.
Bár az amerikai hatóságok egyből léptek, és először azt közölték, hogy a szövetségi betétbiztosítási alap (FDIC) 250 ezer dollárig megtéríti a bankbetétesek kárát, ám az FDIC azt is egyből közölte, hogy az SVB-nél elhelyezett 175 milliárd dolláros betétállomány 89 százaléka nem esik betétbiztosítás hatálya alá. És mivel a csődbe jutott pénzintézmények részvényesei és a fedezetlen vállalati kötvények tulajdonosai nem lesznek jogosultak az állami segítségre, azt is bejelentette a betétbiztosítási alap, hogy megpróbál vevőt találni a banknak, hogy a nagyobb betétek se vesszenek el.
Egy ilyen lépés már meg is történt, igaz, nem az USA-ban: a legnagyobb európai bankcsoport, a HBSC ugyanis egy font jelképes összegért megvette Silicon Valley Bank brit érdekeltségét, a Silicon Valley Bank (UK) Ltd.-t (SVB UK). A hétfői bejelentés szerint ezzel tudja biztosítani, hogy a brit ügyfelek a normális ügymenetnek megfelelően változatlanul hozzáférhessenek betéteikhez és a pénzintézet szolgáltatásaihoz. Nem kevés pénzről van szó, az SVB UK követelésállománya a múlt pénteki helyzet alapján hozzávetőleg 5,5 milliárd font (2390 milliárd forint), betétállománya mintegy 6,7 milliárd font (több mint 2900 milliárd forint) volt.
Az amerikai kormány vasárnap végül bejelentette, hogy azoknak a betéteseknek a pénzét is igyekszik biztosítani, akikre alapból nem vonatkozott volna a betétbiztosítás. Ezzel párhuzamosan Janet Yellen pénzügyminiszter a CBS televíziónak adott interjúban igyekezett eloszlatni azokat a félelmeket, hogy az amerikai történelem második legnagyobb bankcsődje a teljes pénzügyi rendszert megrendítheti, és a 2008-ashoz hasonló állapotokhoz vezethet. Szerinte ugyanis a helyzet eltér a 2008-astól, mint mondta, az amerikai bankrendszer biztonságos és jól tőkésített.
Persze azért nem ülnek tétlenül az amerikai döntéshozók, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed például közölte, hogy elindítja a 25 milliárd dolláros Bank Term Funding elnevezésű programját, amelynek keretében egyszerűbb feltételek mellett juthatnak egyéves lejáratú hitelekhez a pénzintézetek.
Hétfőn aztán Joe Biden amerikai elnök is megszólalt, mint mondta, növelnie kell a bankszektor iránti bizalmat annak, hogy az amerikai hatóságok ilyen gyorsan léptek az ügyben. „Az önök pénze mindig ott lesz, amikor szükségük lesz rá” – fogalmazott Biden, aki azt is hangsúlyozta rövid beszédében, hogy a jövőben is mindent elkövetnek, hogy minél biztonságosabb legyen a pénzügyi szektor.
Az elnök azt is többször megemlítette, hogy a betétesek pénzének megmentése egy fillérjébe sem kerül az adófizetőknek, az egészet a bankok állják.
A bankkal üzleti kapcsolatban lévő startupokat ez ugyanakkor nem segíti ki, a Brex nevű fintech céget vezető Henrique Dubugras arról számolt be, hogy szombat éjfélig ezer cégtől jött másfél milliárd dolláros finanszírozás igény. A hétvégén pedig arról lehetett olvasni, hogy több, sikeres startupot működtető cégtulajdonos nem rest hitelezni, a ChatGPT-t fejlesztő Open AI vezetője és tulajdonosa Sam Altman például már több céget is kisegített, volt, akinek egy e-mailes megkeresés után azonnal egy „hat számjegyű” összeget utalt, hogy fenn tudjon maradni a működés. De nemcsak az egyéni segítségnyújtásról lehet hallani, a nagy befektetési alapok már elkezdtek bejelentkeztek az SVB betéteseinek megsegítésére: egy dollár értékű betétet 60-80 centért vásárolnának fel.
A Silicon Valley csődje csak a kezdet, vagy nem kell annyira izgulni?
Bár Yellen igyekezett hangsúlyozni, hogy a mostani összeomlás nem hasonlítható a 2008-ashoz, az semmiképpen sem jó jel, hogy azóta egy másik regionális bank, a New York-i székhelyű Signature Bank is csődöt jelentett (a pénzintézet a kriptoipar egyik nagy hitelezőjeként híresült el és itt is a betétkivonás okozott gondot) és a vasárnapi betétesek védelmére hozott döntés már az ő ügyfeleiket is érinti. És némileg váratlanul is jött, hiszen éppen egy jó időszakon volt túl az amerikai bankszektor, amely során sem tavaly, sem tavalyelőtt nem ment csődbe egyetlen bank sem az USA-ban.
A hétfői tőzsdei kereskedésben pedig az aggodalom lett a fő irányadó: a bankok részvényei világszerte zuhantak, volt pont, amikor a Commerzbank közel 8 százalékos mínuszt volt kénytelen elkönyvelni, de 4-5 százalékos vesztesége volt a HBSC-nek, a Deutsche Banknak, az ING-nek, a Santandernek, ahogy az OTP is 3 százalék feletti mínuszban járt. A legrosszabbul az olasz pénzintézetek jártak, ott 6-10 százalékos negatív értékeket láthattak a kereskedők. Az ok lényegében hasonló az USA-hoz: a kamatemelések miatt a hitelezőknek veszteségekkel kell szembenézniük államkötvény-portfólióikon, és a befektetők kockázati felárat kérnek az olasz papírok tartásáért a magasabb minősítésű német államkötvények helyett. De ne ragadjunk meg csak a bankoknál: a forint a reggeli 381-es szintről kora délutánra 393 fölé gyengült az euróval szemben. A szakértők szerint a bankcsőd miatt a befektetők inkább a biztonságos eszközöket keresik és menekülnek a kockázatosabbnak íteltektől – sajnos, ez utóbbi kategóriába tartozik a forint is. Az, hogy ez meddig tarthat, még megjósolni sem lehet, de a forint miatt csak bízni lehet abban, hogy hamar sikerül megnyugtatni a befektetőket, akik egyelőre megijedtek attól, hgoy egy ekkora bank is csődbe mehet lényegében egyik napról a másikra.
Összességében azonban mind a pénzügyi felügyelet, mind a szakértők úgy látják, hogy nem kell félni egy 2008-ashoz hasonló válságtól, mivel az amerikai bankrendszer, részben az éppen az előző válság során hozott szabályoknak köszönhetően, stabil. És arra hívják fel az Erste szakértői is a figyelmet, hogy a 2008-2009-es válsághoz képest jelentős különbségek láthatóak. Egyrészt azért, mert az akkori helyzettel szemben – amikor kockázat elsődleges forrása a banki portfolió minősége volt – most elég jól körülhatárolható és számszerűsíthető kockázattal nézünk szembe. Ugyancsak megnyugvásra ad okoz, hogy az SVB mindössze néhány milliárd dollárnyi kötvényt bocsátott ki, így a mérlegen keresztül valószínűleg legfeljebb csak limitált (rendszerszinten nézve elhanyagolható) mértékben mérgezi tovább a bankokat. A fő veszély így a további betétkivonási hullám lehetne, de ez ellen léptek a hatóságok, amikor bejelentették, hogy a 250 ezer dollár fölötti betéteseket is teljesen kártalanítják, ezzel megelőzve a bankrohamot. És nem szabad azt sem elfelejteni, hogy két eléggé speciális bank került nehéz helyzetbe, amely a hagyományostól jelentősen eltérő üzletpolitikát folytatott.
Sőt, az egész ügy egy furcsa fordulattal még támogathatja is a gazdaságot: ilyen környezetben könnyen előfordulhat, hogy a Fed a várt mértéknél lassabban emel majd kamatot, a Goldman Sachs egyenesen már azt jósolja, hogy változatlan marad az alapkamat. Ez pedig még pozitív hatással is hathat a gazdaságra, hiszen az alacsonyabb kamattal könnyebben vesznek fel hitelt az emberek, ami pörgeti a gazdaságot – és növeli az inflációt, ami ellen annyira szívesen küzdene a Fed. De vannak olyan szakértők is, akik azt mondják, hogy mivel a Fed is azt igyekszik hangsúlyozni, hogy a mostani csőd nem rendszerszintű bajokat mutat, hanem egy elszigetelt esetről van szó, ezért akár jelzésértékű lépésként is emelhet egy nagyot a kamatokon, ezzel is bizonyítván, hogy a mostani esetben nagyobb a füstje, mint a lángja. Ez hamarosan eldől, addig pedig remélhetőleg nem lesz újabb bankcsőd.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
