A szankciók működnek, de Moszkva pénznyomtatással finanszírozhatja a háborút

Az orosz költségvetés rohamtempóban égeti a nemzeti vagyonalapnak nevezett tartalékát: az alap értéke – igaz, nagyobbrészt az árfolyamhatás miatt – csak februárban 8 milliárd dollárral csökkent. Az utóbbi hónapok folyamatai alapján egyes elemzők 2024 végére teszik a – 2023. március 1-jén nagyjából egyévnyi szénhidrogénexport-bevételnek megfelelő, 147,2 milliárd dollár értékű eszközt tartalmazó – vagyonalap kiürülését.

A költségvetés azonban nemcsak ebből képes fedezni a hiányt, hanem belföldi rubelkötvények kibocsátásából is. Miután a külföldi befektetők eltűntek, a kötvényeket nagyrészt állami bankok vásárolták fel, amelyek számára a jelenleg 7,5 százalékos irányadó kamatot fenntartó jegybank biztosított ehhez forrást. Így Oroszország tavaly részben pénznyomtatással finanszírozta a költségvetési hiányát. Mivel a hiány nem volt magas – mindössze a GDP 2,2 százaléka –, ennek reálgazdasági hatása csekély volt. Annak veszélye, hogy Moszkva kifogyna a pénzből, valójában nem fenyeget – legalábbis amíg rubelről van szó, azt ugyanis bármikor tudnak nyomtatni. Márpedig a háborút rubelben finanszírozzák. A pénznyomtatás akkor válik problémává, ha a büdzsé hiánya elszalad, és a gazdaságba kerülő pluszpénz inflációt gerjeszt, tovább rontva a lakosság életszínvonalát.

Az orosz gazdaság és költségvetés helyzete korántsem katasztrofális, de egyértelműen nem igaz, amit a magyar kormánypropaganda sulykol arról, hogy a szankciók nem működnek. Szerencsére úgy tűnik, végre az Orbán-kormányban is érlelődik a geopolitikai-világgazdasági realitások felismerése. Orbán Viktor miniszterelnök az iparkamara évadnyitóján önmagához képest egészen meglepőt talált mondani: nem tudni, mi lesz az orosz–magyar kapcsolatokkal. Igaz, a szokatlanul józan kijelentést az orosz propagandába kiválóan illeszkedő összeesküvés-elmélettel keretezte, miszerint a háború leple alatt az európai hatalomszerkezet újraszerkesztésén munkálkodnak „valakik” – az igazi orosz propaganda szerint természetesen az USA –, és felvillantotta egy új, lengyel–ukrán tengely kialakulását. Emlékeztetőül: Varsó Budapest legközelebbi szövetségese volt, amíg az Orbán-kormány oroszbarát külpolitikájával el nem marta maga mellől.

A cikk teljes terjedelmében az e heti HVG hetilap Gazdaság rovatában, illetve online a hvg360-on olvasható.

HVG