A gazdasági válság akaratlan velejárója, hogy csökken az adományozási hajlandóság, mivel a családoknak és a vállalatok jelentős részének is szűkül a bevétele. Ha mégsem, az elszállt infláció hatására kevesebbet ér a pénzük. A civil szervezeteket így kétszeresen érinti a válság: egyrészt az infláció hatására nőnek a kiadásaik, másrészt csökkennek vagy stagnálnak a bevételeik – derül ki a Bátor Tábor munkatársainak elemzéséből.

Mint fogalmaznak, az elmúlt évek pozitívnak tekinthető tendenciája, hogy a bérek emelkedése nyomán növekszik a civileknek felajánlott 1% összege (2022-ben 428 millió forinttal), a negatív azonban a felajánlók számának csökkenése. Tavaly például 15%-kal kevesebben rendelkeztek a civilek javára, öt év alatt pedig összesen negyedével csökkent a számuk. Sőt, az elektronikus adóbevallás 2017-es bevezetése óta több mint félmillió 1% felajánló tűnt el a rendszerből: míg 2016-ban 2,15 millióan rendelkeztek, addig 2022-ben mindössze 1,44 millió ember gondolta úgy, hogy szeretné meghatározni, kit támogat ezzel a lehetőséggel. Korábbi kutatások szerint a nem rendelkezők jó része azért nem tesz felajánlást, mert megfeledkezik róla (15% körül), további 9% azért nem, mert vagy más készíti helyette a bevallását (pl. könyvelő), illetve több mint 5% százalék nem is tud róla, hogy van rá lehetősége.

Az elemzés szerint míg korábban a magánszemélyek egy időben foglalkoztak a bevallási tervezet elfogadásával és a rendelkező nyilatkozat kitöltésével, addig a korábbi gyakorlattól eltérően 2021-ben először jelentősen elvált egymástól a két tevékenység. Sokan márciusban jóváhagyták az adóbevallásukat, ám a későbbi hónapokban már feltehetően megfeledkeztek a rendelkező nyilatkozatuk kitöltéséről, sokan pedig még a bevallástervezet átnézésére sem veszik a fáradtságot a NAV szerint. Így közel 10 milliárd felajánlható forint sorsáról nem rendelkeztek adózók.

„Az átlagos felajánlás értéke 2022-ben 7500 forint volt. Lehet, hogy ennyi éppen elég egy hátrányos helyzetű gyerek heti élelmezéséhez, vagy tanszereket kaphat belőle – véli Knecht Tamás, a Bátor Tábor ügyvezető igazgatója. Mint megjegyezte, ők ebből az összegből egy táborozó teljes tábori egészségügyi ellátását fedezni tudják egy turnusban. „A teljes adó 1% bevétel pedig a működéshez szükséges költségeink mintegy 20%-át fedezi. Enélkül kevesebb programot tudnánk tartani súlyosan beteg gyerekeknek és környezetüknek.” – teszi hozzá. Ha mindenki úgy gondolná, az ő 1%-a úgyis túl kevés, a súlyosan és krónikusan beteg gyerekeknek és családjaiknak nyújtott ingyenes élményterápiás tábori, kórházi, iskolai és online programjaik egy részét a Bátor Tábornál nem tudnák megtartani.