A hivatalos statisztikák szerint 2014-2017 között minden évben csökkent az átlagjövedelmek reálértéke, 2018-ban stagnált ez az érték, míg 2019-ben egy százalékkal növekedett a reáljövedelem. A koronavírus-járvány 2020-ban azonban újabb visszaesést hozott – 13 százalékosat 2013-hoz képest – hogy azután 2021-ben újra növekedni kezdjen. Utóbbi jelenség hátterében az állt, hogy az országban választást rendeztek és valamivel növelni kellett Vlagyimir Putyin és pártja népszerűségét. 2022, a háború első éve újra csökkenést hozott, s az elemzők szerint a reáljövedelmek értékének esése az idén is folytatódni fog, az esés mértéke 1-2 százalék is lehet.

A statisztikákból ugyanakkor az is kiderül, hogy a hatalom szemmel láthatóan igyekszik megőrizni a társadalmi békét és a szegényebb rétegek a korábbinál jóval nagyobb támogatást kapnak az állami költségvetésből. Ennek része a bevonulásért járó pénz – a harctérre kerülők 195 ezer rubeles egyszeri juttatást kapnak, ez valamivel több, mint egymillió forint. Ugyancsak növeli a lakosság jövedelmét a harcokban elesett katonák után fizetett 2-3 millió rubeles „koporsópénz” is. Oroszországban jellemzően a vidéki és kevésbé tehetős rétegekből kerülnek ki a hadseregbe jelentkező szerződéses katonák, elsősorban ugyanis ezen emberek számára jelent kiugrási lehetőséget a katonáskodásért járó fizetés. A felmérések szerint a szociális kiadások növekedésének köszönhetően 0,7 millióval csökkent a hivatalos szegénységi küszöb alatt élők száma, s jelenleg a mintegy 140 milliós lakosság 10,5 százaléka számít szegénynek.