Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Egy olyan furcsa helyzetet látunk az egész világon és Magyarországon is, hogy 2023-ban érdemben csökkenhet az infláció, főleg a bázishatások miatt, de 2024-ben és később nagyon nehéz lehet visszatérni oda, hogy 2-3 százalékosra csökkentsék a drágulás ütemét – mondta Gyurcsik Attila, az Accorde Alapkezelő vezérigazgatója a Concorde sajtóbeszélgetésén. A legkönnyebben Nyugat-Európa úszhatja meg, de már a kontinens középső részén is bajban leszünk.
A magyar helyzet annyiban más, hogy a gazdaságpolitika mozgástere nagyon beszűkült, recessziós helyzetben kell a jegybanknak szigorítania, miközben a kormány több lépéssel megkerülné a 18 százalékos kamatot és szeretne még idén is gazdasági növekedést elérni. Jobbágy Sándor, a Concorde vezető makrogazdasági elemzője arról beszélt: szerinte 2024-ben nem jutunk még el a 2-4 százalékos jegybanki inflációs célsávba.
Jobbágy úgy számol, Magyarországon is van arra reális esély, hogy az év végére lemegy 10 százalék alá az infláció. Ahhoz azonban, hogy 10 százalék alatti legyen a drágulás üteme, a bázishatás és a tavaly őszi 400-434-esnél jóval erősebb forint mellett arra is szükség van, hogy a szolgáltató szektor áremelkedése megálljon – ez most ugyanis az a része a gazdaságnak, ahol elég nagy drágulás volt az év első hónapjaiban –, és az energiaárakkal se kelljen úgy küzdeni, mint tavaly, amire meg is van az esély. Az, hogy érdemi csökkenésbe nem kezdett január és március között az infláció, nem meglepetés, nyártól lassulhat majd érdemben, szeptemberben pedig kikerül a bázisból a rezsicsökkentés elengedése. Ez viszont azt is jelenti, hogy a tavalyi 14,5 százalékosnál éves átlagban nagyobb lesz az idei infláció.
A gond most az, hogy az áremelkedést igazán gyorsan olyan lépésekkel lehet megfogni, amelyek a gazdaság visszaeséséhez vezetnek.
2023-ban a gazdasági növekedés lassulásával vagy egy enyhe recesszióval meg lehet fogni az áremelkedés ütemét, utána viszont valami más kell. A jegybankok szerte a világon dönthetnek, hogy ragaszkodnak az alacsony inflációs céljaikhoz és ezzel egy mély recesszióba döntik a világgazdaságot, vagy pedig elfogadják azt, hogy az árak hosszú távon is jobban emelkednek. Ez utóbbira rövid távú megoldás nincs, ha nem akarunk nagy gazdasági visszaesést.
A Concorde előrejelzése szerint az idei magyar gazdasági növekedés valahol 0 körül lehet. Nagyok a bizonytalanságok, egy kis visszaesés 2022-höz képest és egy ugyanilyen csekély növekedés is ott van a lehetőségek között.
A magyar helyzetet az is nehezíti, hogy nagyon nehéz munkaerőt szerezni. A dolgozókat egymás elől halásszák el az európai államok, máshonnan hozni munkaerőt pedig elég nehéz. A munkaerőpiac az egész világon extrémen feszes. Ez igaz a mi régiónkra is, a magyar ár-bér spirál pedig régiós rekorder. Az a kormányzati előrejelzés, hogy 500 ezer dolgozóra lenne szükség, reális, csakhogy nagyon úgy tűnik, hogy már a plafonhoz közelít a magyar munkaerő-kínálat. Emiatt még magasabb fizetéseket kell kínálni, ami viszont az árakat is feljebb hajtja.
