A világon megtermelt élelmiszer 40 százaléka kárbavész. Már a mezőn sok minden ottmarad, azután pedig az ellátási láncok komoly veszteségekkel számolhatnak. Sok élelmiszer már olyan állapotban jut el a boltok polcaira, hogy nem igazán fogyasztható - állítja a WWF jelentése.

Hogy lehet ezen változtatni? Például úgy, hogy megehető növényi kivonattal burkoljuk be az élelmiszereket, meghosszabbítva azok élettartamát - javasolja Richard Munson, aki nemrég könyvet adott ki ezzel a címmel: 25 módszer arra, hogy újra kitaláljuk az élelmiszereket. Az amerikai Apeel cég már létre is hozott ilyen burkolatot, amely ízetlen, szagtalan, láthatlan és ehető. A burkolat célja az, hogy az élelmiszer megőrizze a víz tartalmát, és elzárja azt az oxigéntől. Ezzel a módszerrel kétszer annyi ideig várhatják a polcokon a vásárlókat az olyan gyümölcsök és zöldségek, mint például a narancs vagy az avokádó. Indiában is előállítottak már olyan növényi burkolatot, amely tovább tartja frissen az élelmiszereket.

A klímaváltozás drámai mértékben rontja a termőföldek minőségét: 1 milliárd hektár - ez nagyobb mint Kína egész területe - már annyira sóssá vált, hogy nemigen alkalmas a gazdálkodásra. Mindez a vízhiánykövetkezménye, amely globálisan egyre nagyobb gond. Különösen így van ez a Közel-Keleten. Mit tesznek ez ellen? Olyan növényeket kísérleteznek ki, amelyek ilyen gyenge talajon is hoznak termést - mondja Tarifa Alzaabi, aki egy kutatóintézetet vezet Dubajban. Sok új datolya pálmafajtát állítottak elő, amely az ilyen sós talajon is megél és termést hoz. A másik megoldás a felszín alatti öntözés - hangsúlyozza a kutatóintézet igazgatónője Dubajban.

A világon nagyon sokféle termőföld van, de sok helyen a gazdák nem veszik figyelembe a helyi sajátosságokat. Épp ezért egy kanadai professzor azt javasolja, hogy precízen arra a földre tervezzék meg a gazdák azt, hogy miből mennyit termelnek. Mit kell tenni ehhez? Drónokkal precízen felmérni a terepet, és digitális hálózatot létrehozni a termőföldekről - javasolja Chandra Madramootoo professzor, a montreali McGill egyetemről.

“Ily módon korlátozni lehetne a mezőgazdaság karbonkibocsátását, meg lehetne őrizni a vízkészletet, és meg lehetne akadályozni a vegyi szennyeződés növekedését.”

Dubajban az említett kutatóintézet már drónokkal figyeli a datolyapálma-ültetvényeket.

Százszoros termés

Rovarokat az asztalra! A világ sok részén ez már része a menünek: Afrikában, Ázsiában és Latin-Amerikában régóta fontos protein forrást jelentenek a bogarak. A világ más részein is meg kell ezt honosítani, mert ily módon csökkenteni lehet a mezőgazdaság vízigényét és a vegyi anyagok felhasználását. A rovarok kis helyen is elférnek és elvannak fény nélkül is - magyarázza Munson, aki könyvében ajánlja a világméretű rovargazdálkodás elterjesztését.

Komplex szemléletet sürget Chandra Madramootoo professzor a montreali McGill egyetemről. Szerinte az az egyik legfőbb gond, hogy a különböző ökorendszereket csak külön-külön vizsgálják pedig ezek egymásra is hatnak. Ezért például az erdőgazdálkodás jó lehetőségeket teremthetne a mezőgazdaság számára is. Ugyanígy a városi körzetekben is lehet élelmiszert előállítani - akár az erkélyen is. A házak tetején élelmiszert lehetne termelni, a szennyvizet pedig öntözésre használni. A városok határában lehetőség nyílhat a vertikális gazdálkodásra: nagy raktárépületekben egymás fölött több szinten lehetne élelmiszert előállítani.

A LED-lámpák lehetővé teszik, hogy az épületen belül folyjon a mezőgazdasági termelés. Ráadásul ezeket a farmokat jelentős mértékben automatizálni lehet. Ezek a farmok nem használnak növényvédő szereket, és csökkentik a víz fogyasztást 95%-kal. “Százszoros termést hoznak ugyanakkora alapterületen” - hangsúlyozza Munson, aki hozzátette: ”a vertikális farmokon állandóan lehet élelmiszert előállítani. Friss zöldség és gyümölcs érkezhet a közeli boltokba és éttermekbe. Ráadásul lepusztult környéken munkaalkalmat teremtenek” - nyilatkozta Munson agrár szakértő a CNN gazdasági rovatának.