Hírhedt, sírós interjújában a gyűlöletplakátokkal és százmilliárdos állami megrendelésekkel az ország egyik leggazdagabb emberévé váló Balásy Gyula azt mondta: elképzelhető, hogy a jövőben a mezőgazdasággal foglalkozik majd komolyabban. Azt nem említette meg, hogy ehhez van egy komplett hűtőház-komplexuma, amit kalandos úton került hozzá. A HVG-nek elmondta, mit kezdene vele.
Míg Budapesten leginkább a Margitsziget szárazra került csúcsán készült szelfik száma jelzi az aszály súlyosságát, 150-200 kilométerre, az Alföldön lassan tényleg sivatagra emlékeztető vidéken küzdenek a gazdálkodók.
A korábban Kósa Lajos családjához is kötődő Bászna Gabona Zrt. tulajdonosa, Szilágyi Gábor azután vált meg több száz millió forint értékű Ferrari-gyűjteményétől, hogy nyilvánosságra került a cég pénzügyi összeomlása. Kósa Lajosról olyan fényképek készültek, amelyeken Szilágyi egyik Ferrarijában ül, illetve együtt hajózik a vállalkozóval.
Harsányi Zsolt agrárvállalkozó a 41. leggazdagabb magyar, aki az állattenyésztés mellett most már nem csak az agráriumban használatos gépek eladásával bővíti a birodalmát.
A behozatali tilalom ugyanis megszűnt május 13-án a háborús veszélyhelyzettel, most csak bejelentési kötelezettség van.
Mindezt gyorsan meg is tennék.
„Régi segítőink, az időjárás, a talaj, a támogatás, a munkaerő cserben hagytak minket, elfogytak, kimerültek” – mondta a HVG-nek nyilatkozó szakértők egyike. Lépéskényszerben van a magyar agrárium, de milyen konkrét intézkedésekre lenne szükség most, amikor minden megváltozik? Minden tényező abba az irányba mutat, hogy az ágazat szereplői csak integrációk építésével maradhatnak talpon.
Gyakorlatilag egy helyben topog a magyar mezőgazdaság hitelállománya, ám a Tisza-kormány több intézkedéssel is segíthet ezen. A hitelezési folyamatokat viszont fel kell gyorsítani, mert félő, hogy sok uniós forrás, bár lehívható, a mostani csúszások mellett egyszerűen el fog veszni.
Az elmúlt hetek botrányoktól hangos Lázárinfói után Battonyán békésen zajlott a Lázárinfó, a miniszter meg is köszönte a résztvevőknek, hogy nem volt bekiabálás.
A miniszter tavaly nem vett új földeket, így be tudta őt előzni Szabó Zsolt hevesi fideszes képviselő. Bánki Erik szántóbajnok viszont messze veri mindkettőt.
Magyar Péter Strasbourgban élesen nekiment nemcsak a Mercosur-egyezménynek, hanem a Benes-dekrétumok hatályos jogkövetkezményeinek is, jelezve, elfogadhatatlan az ilyen jogsértés, továbbá követelte a lakossági rezsicsökkentettgázár-limit megemelését, és szóba hozta a Szőlő utcai javítóintézet bezárását is.
Alig akartak licitálni az állami földárveréseken a gazdák.
Két évtizedes növekedés után tavaly csökkent a kibocsátási érték a magyar agráriumban, és egyelőre idén is küszködnek a gazdák. Ez is szerepet játszik abban, hogy a mezőgazdaság fékezi a GDP-t. Egyebek mellett ezekről beszélt a HVG-nek Fórián Zoltán agrárelemző és élelmiszermérnök. Kiderült az is, hogy megoldás lenne, csak használni kellene.
A kedvezőtlen időjárási körülményeknek csak az egyik a most is pusztító aszály, amely jócskán csökkentette az idei terméshozamot. Az ezeknek a hatásoknak jobban ellenálló fajták kifejlesztése azonban hosszú idő, a nemesítőknek jó 30 évre előre kell látni, mi lesz majd a kihívás akkor. Mészáros Klára nemesítővel nemcsak ebbe a jövőbe pillantunk be, hanem a nemesítés kulisszatitkaiba a génszerkesztés lehetőségeibe is.
A hozomány három, tavaly 33 milliárdos árbevételű takarmánykeverő, és a hazai baromfi-takarmányozási piac java. A kérő a már most piacvezető UBM Group, amely 40 százalékkal növelheti gyártókapacitását a várhatóan nyáron záruló tranzakcióval.
A magyar mezőgazdaság helyzetéről beszéltek az OTP agrárszakértői, valamint Viski József államtitkár a pénzintézet által szervezett sajtóreggelin. Szó volt agrártámogatásokról, a szektor helyzetéről és kilátásairól is. Egy fontos bejelentés is elhangzott.
Adnak pénzt a telepítéséhez, aztán azért, mert ott van, de hoz még sok egyéb hasznot is: már a termőtáblák mentén is támogatják az ökológiai szolgáltatásokat nyújtó, nem termelő mezőgazdasági beruházásokat. Az erdősávok szerepe fontos, de az sem mindegy, mit vetünk a sorok közé.
Csak lassan és akadozva pótlódott a tavalyi aszály után a talajok nedvességtartalma. A 90 napos csapadékmennyiség messze a sokéves átlag alatt van, a talajban is bőven lenne még helye a víznek, és a talajvízszint is méterekkel elmarad a megszokottól. A meteorológus szerint még semmi sincs veszve, hozhatnak elég esőt a következő hónapok, igaz, az elmúlt években többször is megtapasztalt száraz tavaszt sem zárhatjuk ki. Ha beüt az utóbbi, újabb aszályos évre készülhetünk.
A szántóföldek ára és bérleti díja is lassulva nő. Rövid távon nagyobb megtérülést biztosíthat a lakáskiadás, de hosszú távon a termőföldek értékállóbbak, ráadásul uniós támogatás is jár utánuk.
Hatalmas potenciál rejlik az agroszolárban, vagyis a mezőgazdasági termelés és a megújuló energiatermelés kombinálásában. Magyarországon, bár az adottságok kitűnőek, még nincs ilyen projekt, akad viszont a szomszédban és távolabb egyaránt.
