Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
„Pénzügyi és gazdasági rendszerünknek új beruházásokra van szüksége” – írja a munkaügyi miniszterhez intézett levélben az Avanti üzleti klub, amely elképzelését a nyugati szankciókkal indokolta.
A nyugati világ már 2014-ben megkezdte a szankciók alkalmazását, miután Putyin elfoglalta és Oroszországhoz csatolta a Krím félszigetet, amely 1954 óta Ukrajnához tartozott. Igazán kemény szankciók azonban azt követően következtek, hogy Putyin hadserege megtámadta Ukrajnát 2022 február 24-én.
Ennek komoly hatása volt a munkaerőpiacra is: oroszok százezrei menekültek külföldre, köztük sok jólképzett fiatal. Ősszel pedig Putyin elrendelte a sorozást. Emiatt újabb menekülthullám indult el. A hadsereg emberigénye egyre csak növekszik, hiszen a frontokon sok helyen közelharc folyik, és mindkét oldalon óriásiak a veszteségek az ukrajnai háborúban.
Az Avanti üzleti klub 2014-ben alakult meg, és kormányhű oligarchák mellett parlamenti képviselők is vannak a tagjai között – írja a brüsszeli Politico.
2019-ben még a négynapos munkahétről vitatkoztak
Négy éve Putyin utasította a munkaügyi minisztériumot, hogy vizsgálja meg a négynapos munkahét bevezetésének lehetőségét. A minisztérium a legnagyobb álláskereső oldalon közvélemény-kutatást tartott, amely furcsa eredményt hozott: az oroszok 63 százaléka elvben helyeselné a négynapos munkahetet, de mégsem örülne, ha bevezetnék azt. Miért nem? Mert a többség attól tartott, hogy ez lényeges jövedelem-csökkenéssel járna, azt pedig nem tartották elfogadhatónak.
Az Avanti üzleti klub levelében most úgy fogalmaz „a Putyin elnök által 2023-ra kitűzött gazdasági célokat csakis úgy érhetjük el, ha újra visszaállítjuk a hatnapos munkahetet Oroszországban”.
Az Európai Unió a 11-ik szankciós csomagot készíti elő Oroszországgal szemben. Moszkva úgy kívánja kikerülni a szankciókat, hogy fokozza exportját Indiába és Kínába, ahonnan azután eljutnak a világpiacra, de nem mint orosz termékek – mutat rá a Business Insider, amely utal Misusztyin orosz miniszterelnök pekingi tárgyalásaira. Az orosz kormányfő szerint Oroszország és Kína kereskedelme idén meghaladhatja a 200 milliárd dollárt is. Már a tavalyi év is rekordot döntött, amikor a szankciók miatt Kína felé forduló Oroszország kereskedelme Kínával elérte a 190 milliárd dollárt – emlékeztet a Business Insider.
