Magyarország nemmel szavaz a villamosenergia-piaci reformról szóló európai bizottsági javaslatra – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Luxembourgban. A miniszter szerint a javaslat „elvenné a tagállamok kormányainak azon jogát, hogy alacsonyan tartsák a rezsiköltségeket”.

Szijjártó EU-s energiaügyi tanácsülés szünetében tartott sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy az ukrajnai háború és a szankciós válaszok miatt a kontinens energiapiacán továbbra is rendkívül törékeny a helyzet, a földgáz ára újra emelkedésnek indult, még ha jóval alatta is van a tavalyi csúcsnak, bőven a történelmi átlag felett van.

Nem épülnek ki elég gyorsan a cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadásához kellő kapacitások, miközben a kereslet újabb lendületet vett Kelet-Ázsiában a koronavírus-járvány miatti korlátozások feloldásával, illetve az időjárás is komoly bizonytalansági tényező, nemcsak a következő téllel, hanem az idei nyáron szükséges vízfelhasználással kapcsolatban is.

Szijjártó szerint ebben a helyzetben a magyar kormánynak „a célja és a felelőssége” az, hogy biztosítsa kell Magyarország energiaellátásának stabilitását, és „a rezsicsökkentés eredményeinek megvédését”.

A villamosenergia-piaci reformról szóló vita kapcsán Szijjártó azt mondta: a magyar rezsicsökkentést Brüsszelből támadják.

Majd kifejtette, hogy az Európai Bizottság javaslata „elvenné a tagállamok jogát, hogy megvédjék a saját polgáraikat a magas energiapiaci áraktól”, „Brüsszel magához akarja venni a jogot, hogy eldöntse, mikor van energiaválsághelyzet, s hogy ekkor engedélyezi-e egy-egy államnak a rezsicsökkentés bevezetését”. Mindezt Szijjártó "rendkívül súlyos visszalépésként” értékeli, még a „jelenlegi helyzetből is".

Hét EU-külügyminiszter felhívása: Szűkíteni kell a nemzeti vétó lehetőségét a közös külpolitikában

Ezekben a nehéz időkben hozzáértő, hatékony EU kell, amely sikerrel tud fellépni a nemzetközi színtéren - érvelnek a Politicóban a külügyminiszterek, akik szerint kritikus időszak van, megint cselekedni kell.

A Portfolio azt írja, az Európai Bizottság eredendően nem javasolta, hogy a tagállamok helyett az EU határozza meg a támogatási intézkedéseket, csak az árampiaci árak meghatározását kialakító mechanizmust hoznák uniós szinten egységes rendszerbe.

A brüsszeli javaslat a fogyasztók védelmére és felhatalmazására összpontosítana az Európai Bizottság szerint, mindezt úgy, hogy a megújuló és nem fosszilis energiaforrásokon alapuló technológiák révén biztosítaná az árstabilitást, széles körű szerződésválasztékot biztosítana, és csökkenti a szolgáltatói csődök kockázatát – írja a portál.

Szerintük a magyar kormány által kifogásolt rész az lehet, hogy uniós hivatalként az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége (ACER) is megerősített ellenőrzési jogosítványt kapna a nemzeti szabályozó hatóságok mellett. Az ACER bevonását azzal indokolta az uniós végrehajtó szerv, hogy a határokon átívelő piacbefolyásolási kísérletek ellen léphetnének fel hatékonyabban.

Szijjártó Péter sajtótájékoztatóján a nukleáris energia kérdését illető szembenállásra is kitért, szerinte a támadások nem ültek el, de Franciaország vezetésével elég erős atomenergia-koalíció jött létre többek között Magyarország részvételével

A miniszter azt mondta, hogy ha a Roszatom szankcionálására tett informális német javaslat valaha formálisan is napirendre kerül, akkor azt a kormány a leghatározottabban ellenezni fogja. "Ahogyan most több kollégával is beszéltem, úgy világos, hogy ebben abszolút nem vagyunk egyedül" – mondta.

Szijjártó Péter végül szót ejtett a következő fűtési időszakra való felkészülésről is, aláhúzta, hogy ebben Magyarország jobban áll az európai átlagnál, hazánkban a földgáztárolók töltöttsége már most az éves fogyasztás 39 százalékát fedezi, szemben a kontinensen regisztrált 22 százalékkal.

A külügyminiszter fellépésre szólította fel Brüsszelt az ellen, hogy egyes EU-s tagállamok és harmadik országok "meglehetősen koordináltnak tűnő módon, abszolút igazságtalan mértékben emelik a tranzitdíjakat".

"Ez nem egy baráti, nem egy korrekt és nem a kölcsönös tiszteletre alapuló együttműködést feltételező gesztus" – mondta. Ezzel valószínűleg arra utalt, hogy az Adria-vezeték Janaf horvát olajvezeték-üzemeltető által meghatározott használati díja a Mol szerint nagyon magas. A magyar olajcég azt állítja, hogy a jelenlegi méltányos piaci ár többszörösét fizetik a vezeték használatáért.

Az uniós vétó eltörlése: igény van rá, lehetőség egyelőre nincs

Nem kizárólag Orbán Viktor érdeme, hogy az EU-n belül egyre többet lehet hallani arról, hogy - ahol még van - el kellene törölni a tagállamok döntéshozatala során az egyhangúsági követelményt, azaz a vétójogot. Az Európai Unió számára nem kőbe vésett tény, hogy a magyar miniszterelnök személye és ezáltal Magyarország politikája állandó és nem fog változni.