Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
15,6 százalék a csökkenés Magyarország esetében, és ez negatív rekord az OECD tagállamok között, ahol átlagban “csak” 3,8 százalékos a visszaesés. A legrosszabbul a legszegényebb kelet-európai tagállamok teljesítettek az elmúlt évben, amikor az infláció szinte mindenütt komoly gondot okozott - derül ki az OECD 2023 Employment Outlook kiadványából.
Lettország (-13,4%) és Csehország (- 10,4%) követi az árdrágulással leginkább sújtott Magyarországot az életszínvonal-csökkenési listán.
Az Egyesült Államokban a csökkenés viszonylag enyhe: mindössze -0,7 százalék. Az USA-ban 3 százalékra lassult az infláció, de az árak továbbra is magasan maradtak, itt csökkenés nem tapasztalható.
Négy országban javult a munkavállalók helyzete: Belgium, Costa Rica, Izrael és Hollandia - ezekben az államokban, ha szerény mértékben is, de magasabb lett a reálbér. A rekorder itt Belgium 2,9 százalékkal.
Mindez amúgy jól be is árazza, hogy mennyit értek az elmúlt évek béremelései: az OECD listáján 9,8 százalékkal Magyarországon volt az ötödik legnagyobb nominálbér-növekedés, ennél nagyobbat csak a litvánoknál (13,6%), az észteknél (11,4 százalék), a lengyeleknél (10,8 százalék) és a belgáknál (10,1 százalék) mértek.
A vállalati profitok mindenütt nőttek
A 38 tagállam közül csak háromban fordult elő, hogy a profit lassabban emelkedett, mint a munkabérköltségek: Finnország, Franciaország és Portugália.
“A vállalatoknak van tehát bőven lehetőségük arra, hogy emeljék a béreket, így azok valamilyen mértékben kompenzálják az inflációt” - hangsúlyozta Stefano Scarpetta, az OECD munkaüggyel foglalkozó osztályvezetője, aki szerint globálosan ”nem áll fenn az ár-bér spirál veszélye.” Itthon már más a helyzet.
Stefano Scarpetta felhívta a figyelmet az OECD egy másik jelentésére is, mely szerint a mesterséges intelligencia átlagosan az állások 27 százalékát veszélyezteti az OECD-tagállamokban. Magyarország itt is a legutolsó helyen áll: nálunk a munkahelyek több mint a fele van közvetlen veszélyben a mesterséges intelligencia miatt - ahogy erről már korábban írtunk a hvg.hu oldalon.
