Az állami cégek a magyar kormány kedvencei az amerikai külügy országjelentése szerint

Az amerikai külügyminisztérium kiadta idei országjelentését, amelyben a beruházási környezetet vizsgálják. Bevezetéséként megjegyzik, hogy mintegy 450 amerikai vállalat van jelen Magyarországon - főként az autóipar, a szoftverfejlesztés és az élettudományok területén -, amelyek 2020-ban több munkahelyet teremtettek, mint bármely más országból érkező beruházás.

A tanulmány részletes összefoglalója azzal kezdi, a külföldi befektetők általában eredményes párbeszédről számolnak be a kormánnyal, ugyanakkor az összefoglaló megjegyzi, hogy elemzők szerint a magyar kormány tisztességtelenül támogatja a hazai tulajdont a külföldi befektetők kárára a banki, média-, energia-, kiskereskedelmi, közüzemi, távközlési és biztosítási szektorban.

Ezt támasztja alá az amerikaiak szerint a Transparency International (TI) 2022-es Korrupció Érzékelési Indexe is, amelyen Magyarország a 77. helyre került 180 országból, az EU 27 tagállama közül pedig az utolsó helyen végzett, ami romlást jelent. Ami a közbeszerzési eljárásokat illeti, az Európai Bizottság ellenőrzései szerint a szerződések szokatlanul magas százalékát egyetlen ajánlattevő (gyakran kormányhoz kapcsolódó vállalkozók) részvételével ítélték oda.

Az Európai Bizottság 2019-es tanulmánya szerint Magyarországon a második legmagasabb (40 százalék) az egyajánlattevős uniós finanszírozású közbeszerzési szerződések aránya az Európai Unióban. Mint írják, a kormány politikája azt eredményezte, hogy néhány külföldi befektető eladta részesedését a kormánynak vagy más ágazatokban működő állami vállalatoknak. A hirtelen adóváltozások és szabályozási politika hozzájárult ahhoz, hogy a bankszektorban 60 százalékra, az energiaszektorban pedig 50 százalék fölé emelkedjen a magyar tulajdon.

Az összefoglaló arról is ír, hogy magyar kormány 2020 novembere óta megszakítás nélkül rendkívüli állapotra hivatkozik, és a kormánypárt kétharmados vétójoggal rendelkező többsége ellenére a parlament megkerülésével, rendeletekkel kormányozhat. A COVID-járvány óta a központi kormányzat több önkormányzati bevételi forrást is átirányított a központi költségvetésbe (például az iparűzési adó felét és a gépjárműadót), így sok magyar város költségvetési hiányokkal szembesült. A központi kormányzat ezután kihasználta az alkalmat, hogy olyan veszteséges önkormányzati cégeket vett át, mint a víz- és szennyvízszolgáltatók. 2022-ben több mint 1500 köztulajdonban lévő vállalat van az állam vagy a városi önkormányzatok többségi tulajdonában, köztük több mint 200 állami tulajdonú társaság.

Magyarország szinte minden állami fejlesztési projektje uniós finanszírozású, a 2014-2020-as költségvetési ciklusban az uniós források a GDP mintegy 3 százalékát tették ki. 2022 áprilisában az Európai Bizottság elindította a költségvetési feltételességi mechanizmust, és zárolta a 2021-2027-es kohéziós alapok 22 milliárd eurós (23,8 milliárd dollár), valamint a helyreállítási és ellenállóképességi alapok 15,5 milliárd eurós (16,7 milliárd dollár) összegének teljes magyarországi felhasználását mindaddig, amíg az ország nem oldja meg a jogállamisággal kapcsolatos aggályokat és a "közbeszerzési eljárások rendszerszintű szabálytalanságait, hiányosságait és gyengeségeit". Az uniós források visszatartása továbbra is jelentős gazdasági kockázatot jelent Magyarország számára.

Magyarországnak lassuló gazdasági növekedéssel kell szembenéznie, és a magas energiaárak, amelyek Oroszország ukrajnai inváziójának, az egyes alapvető élelmiszerek kormány által előírt árplafonjainak, a forint gyengülésének és az egyes gazdasági ágazatokra kivetett "váratlan" adóknak az együttes hatására az 1990-es évek óta nem látott, és az EU-ban a legmagasabb inflációhoz vezetett (25,7 százalék éves szinten 2023 januárjában). Az összefoglaló arról ír, hogy a legjobb esetben is vérszegény, 0,5 százalékos gazdasági növekedést prognosztizáltak az idei évre a magyar gazdaságban.

Az elemzés összefoglalója végül arra is kitért, hogy Magyarországon alapvetően ösztönzik az olyan közbeszerzéseket, és a kormány célja, hogy 2030-ra 20 százalékról 27 százalékra növekedjek az ország erdős területinek mérete. A kormány az energiaválság miatt még a védett területeken belül is lazította a fakitermelésre vonatkozó szabályokat. A paksi atomerőmű bővítésére vonatkozó kormányzati terv évek óta késik, és jelentős beruházásokra van szükség ahhoz, hogy több megújuló energia kerüljön az elektromos hálózatba.