„A küldöttség tagjai kissé ellenséges fogadtatásban részesültek Budapesten. A látogatás kezdettől fogva a kormánypárti médiakampány középpontjában állt. Egyes képviselőket szándékosan rágalmaztak, a vizit célját pedig boszorkányüldözésnek vagy inkvizíciónak nevezték” – áll az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának májusi magyarországi tényfeltáró missziójáról készült jelentéstervezetében, amit a Népszava ismertetett.

Ugyanakkor ez még nem a végleges dokumentum, erről még a szakbizottságon belül lesz egy vita, és csak azt követően nyeri el végső formáját.

A bajor keresztényszocialista Monika Hohlmeier vezette többpárti delegáció magyarországi látogatása alatt többek között civil szervezetekkel és oknyomozó újságírókkal, diszkriminatív állami intézkedésekkel szembesülő uniós vállalatokkal, parlamenti képviselőkkel, valamint Navracsics Tibor területfejlesztési miniszterrel is egyeztetett. A küldöttek eszmecserét folytattak az Állami Számvevőszék és az Integritás Hatóság elnökével, Budapest főpolgármesterével és a Magyar Önkormányzatok Szövetségének képviselőivel is.

A jelentéstervezet persze nem egyöntetűen negatív, írják benne, hogy a korábbi állapotokhoz képest tapasztaltak némi pozitív elmozdulást, ugyanakkor az uniós elvárások alapján felállított korrupcióellenes hivatal, az Integritás Hatóság elnöke, Bíró Ferenc továbbra sem tudott nekik konkrétumokkal szolgálni a magyarországi korrupcióról, azt azonban jelezte, hogy szerinte nem a rendszer, hanem maximum az emberek korruptak. Bíró beszámolója szerint a hatóság májusig 30-40 vizsgálatot indított és a nagy horderejű ügyekre összpontosít.

Kevésbé volt közlékeny az EP-küldöttekkel Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke, sem az alá tartozó ellenőrző szerv elmúlt években folytatott tevékenységéről nem volt hajlandó részleteket közölni, ahogyan arról sem, hogy miként tervezi az ÁSZ nyomon követni az esetlegesen megérkező uniós pénzek felhasználását. A kérdések megválaszolása helyett Windisch inkább politikai nyilatkozatokat tett.

A jelentéstervezet szerint a delegáció konkrét információkat kapott az üzleti közösség képviselőitől a kormány versenyt torzító, diszkriminatív intézkedéseiről: a törvények önkényes, egyik napról a másikra történő módosításáról, a veszélyhelyzet ürügyén hozott indokolatlan intézkedésekről, köztük a tisztességtelen különadókról és díjakról, valamint a különféle megfélemlítési taktikákról, mint például a titkosrendőrség látogatásai a vállalatok irodáiban.

A küldöttség egyeztetett Navracsics Tibor területfejlesztési miniszterrel is és a találkozón megosztották vele azon értesüléseiket, miszerint az ellenzéki vezetésű önkormányzatok, például a budapesti, nehezebben jutnak uniós forrásokhoz. A miniszter maga is elismerte, hogy „létezhet kormányzati diszkrimináció, de az nem rendszerszintű”, illetve azt is elmondta, hogy az uniós forrásokhoz való hozzáférés kérdésében fontos szempont a kormánynak, hogy a Fidesz által vezetett észak-magyarországi városok ne kapjanak az eddigieknél kevesebb támogatást.