Ha kilenc további országgal bővülne az EU, az a jelenlegi tagoknak több mint 250 milliárd eurójába kerülne

Ha kilenc további országgal bővülne az EU, az a jelenlegi tagoknak több mint 250 milliárd eurójába kerülne – írja a Guardian uniós belső számításokra hivatkozva. A lépés olyan láncreakciót indítana el, aminek a végére a jelenleg haszonélvezői státuszban lévő országok közül többen nettó befizetőkké válnának.

A kilences szám ráadásul nem egy képletes példa, hanem nagyon is konkrét szándékot takar, azaz a közeli, vagy távoli jövőben az alábbi országokkal szeretné bővíteni az unió tagjainak sorát:

• Albánia
• Bosznia-Hercegovina
• Észak-Macedónia
• Grúzia
• Koszovó
• Moldova
• Montenegró
• Szerbia
• Ukrajna

A téma a lap szerint az Európai Politikai Közösség 51 tagállamának a spanyolországi Granadában tartandó ülésén is előkerül majd. A tagjelölt országok közül Ukrajna a legnagyobb, neki járna a fenti összegből mintegy 186 milliárd euró. A pénzen felül azonban egyéb kérdésekkel is dűlőre kell jutni a bővítések sikere érdekében. Ilyen például, hogy milyen konstrukcióban valósuljanak ezek meg. Mi legyen a közös mezőgazdasági politikával (különösen az olcsó ukrán gabona fényében), hogyan lehet ezt követően megegyezésre jutni a költségvetést illetően és persze, hogy egy ekkora tagság esetében van-e értelme fenntartani az egyhangú döntéshozatal elvét?

Kérdéses továbbá, hogy a csatlakozás kétlépcsős legyen, azaz kialakítsanak-e egy előszobát az uniós tagsághoz, vagy minden belépő kapjon meg mindent az első pillanattól kezdve. Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerint nem lehet fokozatokra szétszedni a tagállami státuszt. „A tagság az tagság” – jelentette ki.

Akármi is legyen a vitás kérdések feloldása, a végső határidő, amikorra ezekre a kérdésekre uniós szinten kell tudnia valamit mondania a közösségnek, az az újabb költségvetési ciklus kezdete, 2027 kell, hogy legyen.