6,6 millió euró értékű rezet loptak el a Deutsche Bahntól tavaly. A német vasút, amely amúgy is karbantartási és pénzügyi gondokkal küszködik, nehezen birkózik meg a problémával – írja a Handelsblatt. Mit jelent ez a gyakorlatban? Például azt, hogy az idén 2644 késést volt kénytelen a Deutsche Bahn elkönyvelni az ellopott réz miatt. A tolvajok ugyanis szétszedik a kábeleket, hogy hozzájussanak az értékes nyersanyaghoz.

Az építőipar ugyancsak szenved a réztolvajoktól, akik a templomokat sem kímélik. Sok templom tetején rézlemezek biztosítják a stabilitást, és a vakmerő tolvajok felmásznak, és ellopják ezeket. Lopni persze elsősorban onnan érdemes, ahol sok a réz, ezért Németország eddigi legnagyobb ilyen akcióját egy ilyen réz-újrafelhasználó üzemben követték el Hamburgban.

188 millió eurós lopás

Az Aurubis cég, a 188 millió eurós lopás áldozata közölte, hogy egy gengszterbanda követte el az akciót. Európának ez a legnagyobb réz-újrahasznosító cége, amely kénytelen volt közölni, hogy „az éves profitkilátások negatívra változtak a rablás miatt”.

A rendőrség azt gyanítja, hogy a lopott rezet külföldön értékesítik, mert Németországban szigorúan ellenőrzik a kereskedelmet. Sőt valószínű, hogy az elrabolt rezet nem is Európában próbálják meg eladni, hanem valamelyik más kontinensen, ahol nincs olyan szigorú ellenőrzés. Miután nagy pénz van a rablásban, ezért profi bandák szakosodtak erre. A nagy hamburgi rablás során elvittek több tucat autót, lőfegyvereket, muníciót és 200 ezer euró készpénzt is.

A réz azért vált ilyen értékessé az elmúlt időkben, mert jól vezeti az áramot, és így a zöld átmenet során számos területen jól felhasználható. „Miután mindenki a karbonsemlegességet célozza meg, a réz iránti kereslet jelentős mértékben megugrik majd” – jósolja az Earth Resource Investment vezetője. Joachim Berlenbach elmondta a Deutsche Welle tudósítójának, hogy „minden megawatt szélenergiához 5-9 tonna réz kell”.

A zöld átmenethez emiatt rengeteg réz kellene, de nincs elég, a hiány következtében viszont mennek felfelé az árak. Globális problémáról van szó hiszen olyan hatalmas országok, mint az 1,4 milliárd lakosú India és Kína óriási energiaszükségletet generálnak az életszínvonal növekedésével. Emiatt óriási energiahálózatot kell kiépíteni ebben a két nagy országban, és ehhez rengeteg réz kell.

„Eddig az emberiség 700 millió tonna rezet bányászott ki, most ugyanennyit igényel a globális gazdaság a következő 30 évben.” Csakhogy egyre nehezebb új rézbányákat felfedezni, ahonnan hatékonyan kitermelhető a réz. Ráadásul ezek olyan országokban vannak, ahol kockázatos a komoly befektetés. Chile és Kongó a két legfontosabb ország a világ rézbányászatában.

Új uniós egyezmény Chilével

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is elutazott a dél-amerikai országba, amellyel az Európai Unió elsősorban amiatt kötött új egyezményt, mert „így hozzájuthat olyan nyersanyagokhoz, amelyek létfontosságúak a zöld átmenethez: réz, lítium és hidrogén”. A nagy globális kereslet ellenére idén csak 2,6%-kal növekszik várhatóan a rézkitermelés a világon. Jövőre is csak 3,1%-os növekedés várható a rézbányászatban. A kereslet az Európai Unióban és Nagy-Britanniában 3 millió tonna lesz az idén a tiszta réz iránt, míg Kínában 13,8 millió tonna – jósolja az International Wrought Copper Council.