Már az aranyhéten sem akarnak vásárolni a kínaiak

Két nagy ünnepi időszak van az 1,4 milliárd lakosú Kínában: a holdújév és az októberi aranyhét, amikor arra emlékeznek, hogy 1949 október elsején kiáltották ki a Kínai Népköztársaságot Pekingben a Tienanmen téren. Százmilliók indulnak ilyenkor útnak, a fogyasztás rekordokat döntöget. Pekingben most is erre számítottak, de csalódniuk kellett.

826 millió utazást számoltak össze az aranyhéten, és ez rekord ugyan, de messze elmarad attól, amit Pekingben reméltek ugyanis csak 1,6%-kal múlták felül a pandémia előtti utolsó aranyhetet. Miután az export akadozik, mert az USA kereskedelmi háborút folytat Kína ellen és erre akarja rávenni Európát is, a pekingi vezetés a hazai fogyasztást jelölte ki mint húzóerőt. Ehhez képest az aranyhét fogyasztása mindössze 1,5%-kal nőtt 2019- hez viszonyítva. Persze így is túllépte a 100 milliárd dollárt: a 753 milliárd jüan a jelenlegi árfolyamon 103 milliárd dollárt ér. Csakhogy a kormány előrejelzése 107 milliárd dollárról szólt.

Különösen kiábrándítóak a nemzetközi turizmus mutatói: 1,48 millióan lépték át a határt naponta, ez csak a 85%-a a 2019-es rekordnak.

Az Alipay, amelynek 700 millió rendszeres használója van, arról számolt be, hogy külföldön csak a 2019-es rekordköltés 80%-át érték el az idei októberi aranyhéten.

A kínai turistákat a világon mindenütt várják, de egyelőre nem tért vissza a régi utazási kedv. Miért nem? Egyrészt, mert a jüan leértékelődött a dollárhoz képest, vagyis drágább külföldre utazni Kínából. Másrészt pedig a fiatalabb nemzedék egy része kiábrándult a tömegturizmusból és járatlan utakat, kalandot keres, amely szokatlan élményekkel szolgál, nem a szokásos városnézést és vásárlást jelenti az Egyesült Államokban vagy Európában.

Moziválság

Drámai módon visszaesett a filmszínházak látogatottsága is Kínában: 39%-kal kevesebbet költöttek ott az aranyhéten, mint a rekordévben, 2019-ben. Ez a 2,7 milliárd jüan – 370 millió dollár – a második legrosszabb eredmény az elmúlt öt évben. Ennél rosszabb csak tavaly volt, de 2022-ben még hónapokig zárva tartottak a mozik Kínában a pandémia miatt.

A nagy visszaesés azért különösen érdekes, mert nyáron még rekordlátogatottságot könyvelhettek el a mozik Kínában. Tódultak a fiatal nézők és főként a nők, mert sok sikerfilmet vetítettek. Csakhogy Kínában még mindig szigorúan szabályozzák, hány nyugati film kerülhet a mozikba, különösen a hollywoodi filmek esetében nagy a szigor. Kvóták vannak, és a mozik valószínűleg kimerítették a nyugati kvótákat nyáron, ezért az októberi aranyhét már nem vonzotta annyira a nézőket.

Az autóspiac sem a régi

A kínai a világ legnagyobb autós piaca, és Pekingben különösen nagy reményeket fűznek az elektromos autókhoz, hiszen ezen a téren Kína már közelíti a világszínvonalat. Ehhez képest az idei eredmények meglehetősen kiábrándítóak.

A Tesla 74 ezer Kínában gyártott autót adott el szeptemberben, ez 10%-os csökkenést jelent a tavalyihoz képest. Pedig Elon Musk Sanghajban építette fel a legnagyobb külföldi Tesla-gyárat, és emiatt gyakran látogat Kínába. Amikor a miniszterelnök fogadta őt Pekingben, akkor sietett kijelenteni, hogy nem ért egyet Washington kereskedelmi háborújával Kína ellen.

Az elektromos autók eladásának dinamikája azonban csökken: augusztusban még 26% volt a növekedés az előző évhez képest, szeptemberben már csak 23%. A kínai BYD az első a hazai elektromos autó piacon, de a második helyen a Tesla áll.

A Goldman Sachs értékelése szerint Pekingnek pénzügyileg ösztönöznie kellene a fogyasztást, ha fellendülést akar elérni, különösen mivel az ingatlanpiac lejtmenete folytatódik és a bizalom megingott a kínai gazdaságban.

Képünkön: Kínai utasok a nankingi pályaudvaron az aranyhéten